Nem túl szerencsés kezdés amatőr fércművel indítani a Nobel-díjas írók sorozatát. Ahogy az sem lehet véletlen, hogy a kiterjedt irodalmi munkássággal rendelkező Churchillnek a Savrola maradt az egyetlen fikciós próbálkozása, amelyet igen fiatalon, huszonhárom éves korában írt, hogy aztán óva intsen mindenkit az elolvasásától. A nem éppen félénk és túlzottan szerénynek vagy bizonytalannak sem nevezhető szerző soha többé nem kalandozott a szépprózai vizeken. Mellesleg a Nobelt sem ezért a zsengéért kapta, hanem történeti munkáiért, elsősorban a második világháborúról írott hatkötetes öszszefoglalójáért, amelynek csak a rövidített változata olvasható magyarul. De hiánypótló lett volna valamely színes önéletrajzi művének megjelentetése is.
A Savrola idején Churchill már gyakorlott tollforgató; még pályakezdő huszárként kezdett el haditudósításokat küldeni a londoni lapoknak, hogy imigyen kiegészítve az alhadnagyi zsoldot már akkor is magas igényeinek megfelelőbb életvitelt folytathasson. Az írás a politikai pályán is hasznára vált: az ismertség hozzásegítette a parlamenti mandátumhoz, s mivel a konzervatív képviselők nem részesültek javadalmazásban, továbbra is a honoráriumokból fedezte igényeit. Rossz nyelvek szerint azért ült át a liberálisokhoz, mert ott fizetést is kapott, de nyilván nem (vagy nem csak) erről volt szó: a konzervatívokkal mindig is sok konfliktusa volt, de azt se feledjük, hogy az ambiciózus fiatalember a liberális kormányban kapott először miniszteri tárcát!
Regényírói színrelépésekor még csak egy választási vereségről és az ambícióiról tud számot adni; utóbbiak tág teret kapnak a Savrolában. A helyszín Lauránia, egy fiktív európai törpeállam (olyan viccesen "délies" személy- és földrajzi nevekkel, mint például Sorrento tábornok), ahol a polgárháborút megnyerő hadvezér, Molara ideiglenes katonai diktatúrát vezetett be, és azóta teljhatalmú elnöki jogkört gyakorol. A berendezkedés átmeneti jellege, ahogy az már lenni szokott, tartósnak bizonyul, az ellenzék zúgolódik és szervezkedik, a kedélyek megnyugtatására választásokat írnak ki, de előtte némi fazonigazításnak vetik alá a választói névjegyzéket...
Ahogy azt a regény alcíme szó szerint kilátásba helyezi, kitör a forradalom, élén a címszereplővel. Savrola eszményített romantikus hős, kiben az előkelő származás és a jó kiállás rátermettséggel és jellemszilárdsággal ötvöződik. Gyújtó hangú szónokként képes megfordítani a közhangulatot, maga mögé állítani a tömeget, de rendelkezik a (szigorúan csak átmeneti) kudarc elviseléséhez szükséges férfias rezignációval is, elvégre ha nem a tettek mezején forog, akkor ókori filozófusok, történelmi és tudományos szakmunkák olvasásával pallérozza elméjét. Talán nem túlzott merészség azt gyanítani, hogy Savrola alakját önmagáról mintázta az ifjú szerző. A többi figura, a cselekmény a sablonos szerelmi szállal és a szöveg megformálása nélkülöz minden eredetiséget, iskolásan követi a 18-19. századi konvenciókat, helyenként olyan mondatokkal, amelyek Karinthy Frigyes paródiáit hozzák a magyar olvasó emlékezetébe.
Churchill feltehetően a hosszú hajóutak egyhangúságát próbálta enyhíteni a regényírással, de aztán összecsapta a végét, hozzábigygyesztve egy oldalt arról, mi szerepelt volna még a történetben, ha meg nem unja az egészet.
Fordította: Tamás Gábor. Metropolis Media Group Kft. - Irodalmi Nobel-díjasok könyvtára (kapható a hírlapárusoknál), 2010, 251 oldal, akciós fogyasztói ár 2010. december 14-ig: 690 Ft, könyvesbolti ár: 2990 Ft
