AUTÓSMESÉK

  • - sisso -
  • 2010. november 25.

Könyv

A Verdák generációja, azaz a gépeknek saját személyiséget és élettörténetet tulajdonító korosztály számára különösen jó hír, hogy született egy autókról szóló kortárs meseantológia. Nyilván a kisfiúk fognak elsőként lecsapni rá, de a 12 kortárs író meséje nemtől, kortól függetlenül kínál személyiségre szabott autós kalandokat - egyik történet sem csak a gépjárművek életéről szól, hanem élettapasztalatokat dolgoz fel a gyerek szempontjai szerint.
A Verdák generációja, azaz a gépeknek saját személyiséget és élettörténetet tulajdonító korosztály számára különösen jó hír, hogy született egy autókról szóló kortárs meseantológia. Nyilván a kisfiúk fognak elsõként lecsapni rá, de a 12 kortárs író meséje nemtõl, kortól függetlenül kínál személyiségre szabott autós kalandokat - egyik történet sem csak a gépjármûvek életérõl szól, hanem élettapasztalatokat dolgoz fel a gyerek szempontjai szerint. Itt van mindjárt az alapvetés: hogyan nõ meg egy játék autó a gyerek vágyképeiben (Berg Judit: Hová tûnt a kistigris?), vagy Kiss Ottó Atti és a holdvilág címû, az élet folytonosságáról szóló zárómeséje, amely az öregedésrõl, az elmúlásról is szépen beszél. A kötet nyelvileg szépen polírozott, legrafináltabb darabjai Lackfi János meséi, köztük az Autósmese lányoknak, amely egyszersmind a kötet genderszempontból legpíszíbb darabja. A másik áldás Dragomán Görgy Mágnesjoghurtja, amely egy üldözéses akciómese, kölyök Mad Max-verzió. Nekem, aki az évek hosszú során az autójával igazán bizalmas viszonyba került, Mosonyi Aliz története a kedvencem az öreg hölgyrõl meg az autójáról: gépromantikus szeretetmese.

A mesék többsége régi vagy családi autókról szól, tele nosztalgiával; a kisszobából indulnak ki, és az utcán, városon keresztül a belsõ tájakhoz érnek el, amiket esetünkben még autóval is be lehet járni. Békés Pál története, a Kocsi, a locsoló, az író a szerzõ közeli halála miatt egészen megrázó: a kiszuperált locsolókocsi elköszön a Nagykörúttól az íróra jellemzõ fanyar öniróniával.

Törvényszerûnek tûnik, hogy egy kortárs antológiában ne csak remek darabok legyenek, és a jelek szerint ez a forradalmi meseantológiákra is igaz. De több is veszett Mohácsnál, s cserébe ott vannak Rubik Anna rajzai: derûs illusztrációk, amelyek a kevésbé sikerült meséket is elemelik egy képregényesebb világ felé. Szóval nem csak olvasni, nézegetni is jó.

Pozsonyi Pagony Kft., 2010, 94 oldal, 3250 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.