Könyv

A pacal Bartókja

Cserna-Szabó András egy egész könyvet írt a pacalról. Nincs ebben semmi különös. Csernától megszokhattuk, hogy hol a tollát (oké, a billentyűzetét) mártja szaftba, hol fakanállal kavarja fel a történeteket. A különös inkább az, ahogy kavarja. Ahogy a különböző stílusok hangnemeivel, regisztereivel zsonglőrködik, akár egy virtuóz orgonista.
  • Kling József
  • 2017. november 19.

„A turistaság jegyében”

128 évvel ezelőtt jelent meg az első magyar természetjáró folyóirat, a Turisták Lapja, és rövid idő alatt a legfontosabb és legbefolyásosabb fóruma lett a kirándulóknak.

Brit klasszikus japán névvel

Japán nevű, japán származású, sok tekintetben a távol-keleti országhoz kötődő, mégis ízig-vérig brit írónak ítélték oda az idén az irodalmi Nobel-díjat.
  • Todero Anna
  • 2017. november 12.

„Proustnak talán nem tesz rosszat egy nő fordító” – Jancsó Júlia fordító

Neki köszönhetjük, hogy az első betűtől az utolsóig immár magyarul is olvasható Az eltűnt idő nyomában. Az első három kötetet még Gyergyai Albert ültette át, a fennmaradó négyet Jancsó Júlia. A tanárként dolgozó műfordító nemrég újrafordította az első könyvet is, amely a Swannék oldala címet kapta, és ha a maradék két kötettel elkészül, egységes fordításban olvashatjuk Proust monumentális remekművét.

Szertelenül

A spanyol kultúra Aranyszázadában, csaknem egy időben azzal, hogy Alba herceg hadai – soraikban Cervantesszel – megállították a törököt Lepantónál, Sevillában különös kötet látott napvilágot.
  • Zelei Dávid
  • 2017. november 5.

Nyári ének

Ha valaki el akarná magyarázni fürge eszű, kiskorú barátnőmnek, L.-nek, miért olvas az ember (s miért épp az ember olvas), nyilván olyasmikre utalna, mint jelen regény elbeszélője a tűnődései során. Hogy a könyv belépő egy ismeretlen, sok esetben izgalmakkal teli világba, hogy valóságosabbnak tűnik, mint az ember sajátja, hogy utaztat, hogy tele céllal, értelemmel.
  • Ambrus Judit
  • 2017. november 5.

„Meggagyisodik az egymillió forintos öltöny” - Parti Nagy Lajos költő

Tizennégy év után jelenik meg újra verseskötete, de a felháborodás és az émely múzsái az eltelt időben sem hallgattak. Mostanra megunta, hogy közéletről írjon, ezért mi is inkább Dumpf Endre kórházi költészetéről, a nemzedéki nyelvről, a fiatal írókról beszélgettünk vele, de az is felmerült, lehetne-e Sárbogárdi Jolánból strómanfeleség.
  • Kránicz Bence
  • 2017. november 2.