Könyv

A pacal Bartókja

Cserna-Szabó András: 77 magyar pacal, avagy a gyomor csodálatos élete

  • Kling József
  • 2017. november 19.

Könyv

Cserna-Szabó András egy egész könyvet írt a pacalról. Nincs ebben semmi különös. Csernától megszokhattuk, hogy hol a tollát (oké, a billentyűzetét) mártja szaftba, hol fakanállal kavarja fel a történeteket. A különös inkább az, ahogy kavarja. Ahogy a különböző stílusok hangnemeivel, regisztereivel zsonglőrködik, akár egy virtuóz orgonista.

Címe egyértelműen a 77 magyar népmesére utal. Pontosabban arra, hogy a pacal történetei eddig szétszórva léteztek: könyvtárakban, levéltárakban, szótárak szócikkeiben, elfelejtett újságokban, féltve őrzött receptekben, prózában, versben. Jönnie kellett valakinek, aki a szétszórt darabokat összegyűjti és kerek történetté kalapálja, újrameséli, jelenünk főszereplőjévé avatja. Cserna-Szabó András a pacal Bartókja.

A párhuzam nem légből kapott. A népdalokkal is úgy voltam, mint a pacallal. Ahogy a klasszikusok magasságából lenéztem a népzenét, a fine dining artisztikus tányérjai mögül csak grimaszoltam a pacalra. Aztán persze agyonhallgattam Bartókot, és térden állva esedeztem a bocsánatáért. Bartók (virtualiter) megsimogatta a fejem, és arra kért, mutassak neki olyan zeneszerzőt, akinek a népzenei gyökeréig ne lehetne leásni. A leckét egy életre megtanultam.

Erre jön ez a pacalkönyv. És a történelem, mármint az én kis életem históriája megismétli önmagát. Amikor Csernával új opusáról dumáltunk, mondtam neki, hogy bennem az él, a pacal mindig lenézett, proli étel volt. Mire ő a fejemre koppintott (egyáltalán nem virtualiter): „Ez nem igaz. Többek közt erről szól a könyvem: éppúgy kedvelt fogás volt a fejedelmi, főúri, mint a polgári asztalokon. Nagyjából a 19. század elején süllyed az alsóbb rétegekhez, az első világháború végén visszajön a városba, aztán egyre emelkedő pályába kezd, majd a 70-es, 80-as évekre hiánycikk, kultusz­étel lesz. Hullámzó karrier, regénynek épp jó!”

Vagyis ő is ásni kezd. Ezek a művészek ilyenek, ásó nélkül nem mennek sehova. Cserna kitúrja a föld alól minden étel gyökerét, a pacalt. Mert mi a pacal? A gyomor! „Félreértések elkerülése végett előre kijelentjük, hogy ebben a könyvben csakis azt hívjuk pacalnak, ami gyomor.”

Megszámoltam, 1128-szor írta le Cserna a pacal szót, amely a nettó szöveg mind a 257 oldalán (a könyv mindennel együtt 288 oldal) oldalanként átlagosan négyszer szerepel.

Ahogy Bartók kortárs zenét faragott a nép hangjából, Cserna a sokszínű forrásszövegeket metanyelvek soros kapcsolásává alakítja. Vagyis a könyv minden alkatrészén (idézet, recept, adat, szócikk, mikrosztori, újságkivágás, próza, vers) azonos áramerősség folyik át. Bár a mű egy történeti munka, egy receptkönyv és egy irodalmi antológia triptichonja, a köztük lévő határok mégsem élesek. Szabadon egymásba folynak, inspirálják, olykor provokálják egymást. Magam egyértelműen mint regényt olvastam, sőt mint regényeket a regényben (gyomrok a gyomorban), de annak sem okoz csalódást, aki a másik két műfaj felől közelít.

Tovább megyek. Nem véletlen, hogy a mű legeslegelső idézete Esterházy Pétertől származik: „A csillagos ég fölöttem, a pacal bennem…” Ahogy Émile Zola Párizs gyomra című regényében a pacal „szimbólummá válik, a mindent felfaló és megemésztő modern metropolisz szimbólumává”, úgy lesz Cserna szövege a magyar társadalom természetrajzává. Minden és mindenki benne van: Torgyán, Antall József, Orbán, Cicciolina. Még én is. Úgyhogy ne vádoljanak elfogulatlansággal!

A Mit igyunk a pacalhoz című fejezetben Cserna a kelleténél talán többször idézi a nevemet. Legyen ez az első kritikus megjegyzésem. A második a könyv alakja: könyvszerűtlen. Olyan, mint egy darab kockatészta, amelynek kétségtelenül jól áll a retró dizájn. A harmadik, hogy valakit azért mégis nagyon hiányolok a műből. A magyar gasztroforradalom pápáját, Molnár B. Tamást, akivel Cserna egyszer összerúgta a port. Hogy miért? Cserna elmondta korábbi interjúnkban: „Én most is azt képviselem, hogy a magyar konyha múltjának kutatása elengedhetetlen ahhoz, hogy az alapokat tisztázzuk […] az a pacal, amit ők [Molnárék – K. J.] közzétettek, nem pacalpörkölt (bár ők így hívták), a magyar halászlébe nem kell kombu alga.”

Magvető, 2017, 288 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.