Könyv

Pedellus: Első nagyszabású munkája Kecskemét belvárosának rehabilitációja volt a hatvanas évek végén.

Némelyeknek derogál a bruttó 320 uszkve 600 forintos órabér. ´k az egyéni érvényesülés mellett döntenek. Nem árulják, inkább írják az újságot. Nem osztanak szórólapot, tervezik.

A Sapientia felújítása során lezárták a forgalom elől az épülettömb két szárnya között meghúzódó Piarista közt, ezért a Lánchíd felől most csak bonyolult kerülő utakon lehet felhajtani Buda felé az Erzsébet hídra. A főiskola vezetése többször jelezte, hogy elképzeléseik szerint az átalakítási munkálatok befejezése után sem nyitnák meg az átjárót a gépkocsiforgalom előtt, csak a gyalogos közlekedést engedélyeznék. Véleményük szerint ugyanis a rövid utcácska nem közterület, hanem a főiskola tulajdona.

nAkadozó lapok Több száz jelentkezési lapot nyilvánított érvénytelennek az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI); a 160 ezer felvételizőből minden ötödik hiányosan töltötte ki valamelyik lapját. Az OFI jelentése szerint fejlődés tapasztalható ugyan a tavalyi 30 százalékos hibaarányhoz képest, a rosszindulatú sajtó ellenben arról számolt be, hogy a jelöltek a március 31-ig tartó hiánypótlási időszakban nem kaptak tájékoztatást a mulasztásról, míg az intervallum végeztével a felvételi iroda azonnal értesítette a kárvallottakat. A szabályzat értelmében módosítani csak akkor állhatott jogukban a felvételizőknek, ha személyiadat-változást kell bejelenteniük, illetve ha olyan szakot vagy képzési formát írtak be, amelyeket a választott intézmény nem hirdetett meg. A jelentkezők a napokban kapnak értesítést arról, hogy sikeresen átmentek-e a bürokrácia emésztőcsatornáin. Probléma esetén még mindig érdemes az ofi.hu honlaphoz vagy az áhított egyetemhez, főiskolához fordulni.

Az európai országok között nálunk működik a kulturális örökség védelmének egyik legszigorúbb szabályrendszere, mely a közösség érdekére hivatkozva erősen korlátozza a magántulajdonnal való rendelkezés jogát.

Az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja által 1994-ben végzett reprezentatív felmérés az idegen nyelvek ismeretét és használatát térképezte fel: kétezer 14 éven felüli magyar lakossal töltettek ki a nyelvtudásukra vonatkozó kérdőíveket. Az eredményekből kiderült: 32 százalék jártasnak tartja magát legalább egy idegen nyelvben, 11 százalék két idegen nyelv ismeretét állította magáról. A valamilyen szintű tudással rendelkezőket megkérték arra, hogy ötös skálán értékeljék nyelvtudásukat. Ez a kép cseppet sem biztató: csupán 11,8 százalék mondta, hogy szóban és írásban is elboldogul legalább egy nyelven, és csak 3,6 áll így két nyelvvel. A felmérés tanulságai szerint az iskolázottság a legmeghatározóbb a nyelvtudás szempontjából. Terestyéniék megállapították: minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, minél fiatalabb korcsoporthoz tartozik, minél urbanizáltabb környezetben él, annál valószínűbb, hogy idegennyelv-tudással is rendelkezik. Nem sok jót árul el viszont az iskolai nyelvoktatásról az, hogy a középiskolát végzettek 90 százaléka saját mérlegelése szerint egy nyelven sem boldogul el.

A PISA-jelentés meghökkentő kitételei közt olvasható például, hogy a tizenöt éves diákok negyede képtelen egy egyszerű szöveg megértésére, vagyis gyakorlatilag nem tud olvasni. A magyar iskola súlyosan konzerválja a hozott szociokulturális előnyöket és hátrányokat, vagyis nem segíti, hanem gátolja a társadalmi mobilitást. A magyar gyerekeket túl sok házi feladat terheli (az előkelő 2. helyen állunk), mégis ők mondják leginkább, hogy a házi értelmetlen, és nem kapnak rá valódi visszajelzést.

A 2001-ben bevezetett diákhitel első látásra nem vizsgázott valami jól a törlesztések megkezdésekor. A nagyszámú elmaradt befizetés ellenére egyelőre kár lenne a bukást jósolgatni. A volt egyetemisták valószínűleg csak próbálgatják az állam türelmének és feledékenységének határait, de amikor komolyra fordul a helyzet, a zsebükbe nyúlnak. Jobban is teszik, mert a rendszer kitalálói megfelelő biztosítékokat építettek be a bliccelők ellen.

Pedellus: Hát... Nem túl sokra.

Általános tájékozódást jelentenek a külföldi továbbtanuláshoz ezek az oldalak:

Az amfetamint 1887-ben az efedrin helyettesítésére kísérletezte ki egy német kémikus. Az asztmások között nagy sikere volt a sokoldalú új szernek, a gyógyszerészek pedig dolgozni kezdtek további tökéletesítésén. Így született meg a speed vagy metamfetamin és egy másik származék, a benzedrin inhaláló. Ez utóbbi Erdős Pál, az első magyar Wolf-díjas matematikus öregkori kedvence volt: romló szellemi teljesítményének ellensúlyozására használta. Élete utolsó két évtizedében évente több tucat tanulmányt publikált.

Kolozsváron született, a nyolcvanas évek elején települt át Magyarországra. A Magvető könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. Március 15-én Kossuth-díjat kapott.

Csak annyi biztos: elmarad a Szegedi Nemzeti Színház erre az évadra tervezett összes bemutatója, köztük elsőként Prokofjev A tüzes angyal című operája Kovalik Balázs rendezésében (aztán Zsótér Sándor rendezésében a Lear király, aztán Valló Péter rendezésében Simon Gray darabja, A kicsengetés). A következmények - drámaian fogalmazva - beláthatatlanok; prózaian fogalmazva nagyon is beláthatók.

Hogy a művészet árucikk-e, azon sokáig lehet - s talán nem is haszontalan - vitatkozni. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy igen kínos következményekkel járhat, ha egy produktumot nem lehet eladni. Meddig terjedhet a piaci mentalitás a világzenében? - erre a kérdésre keres választ a Strictly Mundial.