1 tanár: "Nem lóverseny"

szerző
Reich Orsolya
publikálva
2003/11. (03. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Pedellus: Hát... Nem túl sokra.

Kökéndy Ákos, Pesthidegkúti Waldorf Iskola

Az alternatív iskolákról elterjedt nézet, hogy a kemény poroszos oktatás hiánya miatt hülye marad a gyerek, hiszen sznob álértelmiségiek viszik ilyenbe "félrenevelt deviáns csemetéiket, mert ez most a divat". A Waldorfról ennél érdekesebb, gyakorta egymásnak ellentmondó hírek is keringenek. Okkult tanok. Misztikus babonák. Keresztények. Szektások. Liberálisok. Nacionalisták. Gépellenesek. Csodabogarak. Nem néznek tévét, nem esznek krumplit. Agyrém.

Kökéndy Ákos: A gyerek nem hülye, ezért nem tud hülye maradni. Ráadásul a hagyományos oktatási rendszer hatékonysága is megkérdőjelezhető. Rengeteg lexikális tudást próbálnak beletuszkolni a gyerek fejébe, ez azonban nincs megalapozva, nincsenek mögötte tapasztalatok. Ezért nem is marad meg túl sokáig az emberben. Az én vesszőparipám a kémiatanítás. Ön mire emlékszik kémiából? Valószínűleg semmire.

KÁ: Holott biztosan nagyon becsületes emberek tanították, akik tudásuk legjavát próbálták átadni. Csak nem a megfelelő módon. Mást, máshogy és máskor kell tanítani, mint az ma általános Magyarországon. Az "Atomelmélet óvodásoknak" típusú könyvek nem segítik hozzá a fiatalokat ahhoz, hogy megértsék a körülöttük lévő világot.

P: Meglehet. De oktatási rendszerünk mégis támaszt bizonyos, többé-kevésbé jól mérhető elvárásokat. Hogyan felelnek meg ennek diákjaik?

KÁ: Magyarországon egyféle érettségi van, az állami érettségi. Ennek érdekében mi bevezettünk egy tizenharmadik évet, amelynek során kizárólag azzal foglalkozunk, hogy az első 12 évben tanított témákat bevigyük abba a rendszerbe, amit a kitüntetett helyzetben lévő egyetemek, főiskolák is megértenek.

P: Ahogy körülnéztem, ide feltehetőleg a felső középosztály járatja a gyermekeit. ´k pedig elvárják, hogy a gyerekből is diplomás ember legyen.

KÁ: Ez az intézmény csak az egyik a hazánkban létező 18 Waldorf-iskola közül. Ha elmegyünk más helyre, akkor más a szülők összetétele. Sőt az első Waldorf-iskola, a stuttgarti, kimondottan munkások gyerekeinek készült. Ami nem azt jelenti, hogy mi is munkások gyerekeit tanítjuk, itt a II. kerületben az emberek jobbára nem ebből élnek.

P: De a többség nyilván diplomát akar. Milyen képességekkel, tudással felvértezve kerülnek ki innen a gyerekek?

KÁ: Tapasztalataink a szó nemes értelmében nincsenek, mivel eddig összesen 34 gyerek érettségizett nálunk. Velük egyébként tartjuk a kapcsolatot, és köszönik szépen, jól vannak. Az iskola azért speciális, mert nálunk szöveges bizonyítványt kapnak a diákok év végén, tehát itt is van értékelés, de nincs osztályzás. Csak kompromisszumkényszerből vezettük be a 11., a 12. és a 13. évfolyamon, ha nem lenne, akkor nem tudnának pontot vinni a gyerekek. Nagyon sokféle, különböző tehetséggel megáldott gyerek kerül ide. A 12. osztálynál pedig van olyan, aki nem érettségizik, inkább elmegy szakmát tanulni.

P: Nocsak. Végigjár 12 osztályt, és nem érettségizik le?

KÁ: Magyarországon nincs mindenkinek érettségije. Az iskola tudatos lépése volt, hogy folyamatosan együtt tartsa azokat az embereket, akiket a társadalom elválaszt egymástól. A magyar oktatási rendszer elég szűk szempontok szerint szelektálja a népeket. Egy diplomásnak megvan a véleménye arról, aki csak szakmunkásképzőt végzett. Ez gyalázat. A villanyszerelő ódzkodik az orvostól, és azt mondja, hogy "na persze, az orvos", az orvos meg, "ugyan, villanyszerelő". Nálunk volt olyan gyerek, akiből most szakács lesz, és volt olyan irgalmatlanul okos diákunk, akinek egy idő után nem tudtunk olyat mutatni, amit ne tudott volna nálunk jobban. És ez a két gyerek tizenkét éven keresztül együtt tanult. Azt gondolom, ez nagyon jó.

P: Nem fogja vissza az intelligensebb gyereket, hogy mindig várnia kell, míg a nála sokkal gyengébb is megérti az anyagot?

KÁ: Ez nem lóverseny, hogy be kelljen várnia. Aki végignézi egy nálánál gyengébb tanulási képességekkel bíró gyerek problémáit, annál óhatatlanul kifejlődik egyfajta megértés. Az a tapasztalatunk, hogy a tehetséges gyereket ez nem fogja vissza, sőt szélesebb látókört kap. Egy elitgimnáziumban ez nem működik. Ha egy iskolának az a célja, hogy lemérje, hány százalék hányasra érettségizett, és mennyit vettek föl, az maga a szűk látókör. Nem ez a lényeg. Hanem hogy azok, akik végigsodródtak ezen a rendszeren, 15-20 év múlva hogy állják meg a helyüket. Mennyire maradnak ép emberek. Az iskolai tanulmányok döntő része amúgy sem intellektuálisan, nem emlékként marad meg, hanem érzésben, élményben, szokásrendszerekben, amik sokkal mélyebbre hatolnak, mint a leckék.

P: Térjünk át a kifogások másik fajtájára. Tanulnak a diákok antropozófiát?

KÁ: Szó sincs róla. A Waldorf tanári kollégiumának van egy világszemlélete, de ez nem egy ideológiai elveket sulykoló iskola. Azt akarjuk ugyanis, hogy a gyerekek ebben a világban a döntéseiket, legyen az morális vagy bármilyen más, önálló döntőerőből hozzák, ne bemagolt elvek vagy valamilyen direkt filozófiai tanítás alapján. Amit mi gondolunk a világ felépítéséről, az alapvetően meghatározza pedagógiánkat, de isten őrizz, hogy tantételeket tanítsunk erről.

P: Mi a helyzet a kereszténységgel? Nevezhető vallásinak az iskola?

KÁ: A kereszténység ismerete elengedhetetlen: enélkül soha nem fogjuk Európát megérteni. Felekezeti jelleget nem ölt iskolán belül a dolog. Aki akar, jár hittanra. A hit vagy a vallásos érzület egy emberi érzület. Minden gyerekben benne van. Nem belerakni, hanem ápolni kell. A család dönti el, hogy ad-e ennek felekezeti jelleget. De nem ez a kristályosodási góc, nem e köré épül fel a tanterv. Az viszont fontos, hogy ha kilép a diák az oskola kapuján, akkor értse, mi van odakint. Attól kezdve, hogy mitől megy a busz, mindent, amit lehet arról, hogy mi is ez a társadalom. Mert aki ezzel nincs tisztában, az egyfajta vakságot kénytelen elviselni. De mi nem neveljük a diákokat arra, hogy elterjedt filozófiák vagy vallások szerint éljenek. Igaz, nem is akadályozzuk meg, ha így alakul.

P: Mi akkor az egész oktatás célja? Nem egy világnézet "megtanítása", nem is az egyetemi felvételi sikeressége...

KÁ: Az, hogy egészséges ítélőképességgel rendelkező, helyét keresgélő és megtaláló emberek lépjenek ki az életbe. Nem akarjuk megmondani, hogy mi a helyük. Sőt. Ezért nem specializálódunk. Minél tovább marad univerzális az ember, annál inkább képes saját döntést hozni, hogy ne a nagypapa mondja meg, hogy mi legyen belőled, fiam.

P: És a krumpli?

KÁ: Van krumpli a menzán. A számítógép és a televízió sem szigorúan tiltott, bár bizonyos kor alatt károsnak tartjuk. A műszálas ruhát sem vetetjük le a gyerekekkel. Nem helyes, ha egy eszme átfordul rögeszmévé. Mert attól kezdve már nem segíti, inkább akadályozza az életet.

Reich Orsolya

A Waldorf-pedagógia megalapítója Rudolf Steiner, az antropozófia alapító atyja. Az első Waldorf-iskolát 1919-ben Stuttgartban nyitották meg a Waldorf Astoria cigarettagyár munkásainak gyermekei számára. Ma már minden kontinensen, 51 országban több mint 800 iskola működik ebben a pedagógiai szellemben. A gyermeket a Waldorf-pedagógia testi, lelki, szellemi egységnek tekinti. A Waldorf-iskola "a kéz, a szív és a fej iskolája": a nevelés során egyaránt fejleszti a gyermek cselekvésben megnyilvánuló, érzelmi és intellektuális készségeit. A nevelési és tanítási folyamat módszerét, tananyagát és szervezését a gyermek életkori sajátosságai szabják meg. Jellemző az epochális oktatás, tehát az, hogy a "közismereti tantárgyakat" a reggeli főoktatásban 3-4 hetes blokkokban tanítják. Fontos a művészeti nevelés, hangsúlyos szerepet kap a zene, a kézművesség és a mozgás is.

szerző
Reich Orsolya
publikálva
2003/11. (03. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...