Könyv

Az építészeti sajtót böngésző olvasó tavaly tavasszal csupa jót tudhatott meg a Rottenbiller utcai Magházról, hiszen az építész-közvélemény és a kritika egyöntetűen elismerő véleménnyel nyilatkozott Dévényi Tamás remek épületéről, amely a mennyiségi értelemben ugyan pezsgő, ám minőségileg tulajdonképpen továbbra is pangó lakóingatlan-piac legtöbb beruházásával szemben előremutató, értékorientált tervezésről és ingatlanfejlesztői koncepcióról árulkodott. Építészetkritikusok joggal állíthatták párhuzamba a Magházat az ingatlanfejlesztés másik húzóágazata, a büróépítészet olyan első osztályú példáival, mint az Alkotás Pont, a Science Park, avagy épp a Dorottya Udvar. Alig telt el azonban néhány hónap,

Ha minden úgy megy, ahogy a miniszterelnök a köztársaságról szóló beszédében februárban a parlamentben előrevetítette, jövő májustól, uniós tagságunkkal egy időben, ingyenessé válik a belépés az összes hazai állami múzeumba.

Létszámadatok az ország néhány egyetemi jogász szakának 2002-es felvételi statisztikájából (nappali tagozat, alapképzés, állami finanszírozás)

Február elsejével a kormány módosításokat vezetett be a diákhitel konstrukciójában. Az újabb kedvezmények

Pedellus: Akkor az iskola többek között azon szaktanárok nagy részétől vált meg, akik az ön vezetésével kialakítottak egy komplex művelődéstörténeti-esztétikai programot. Ez a speciális tanterv igen sok ponton tér el a magyar oktatási rendszerben megszokott sablonoktól. Eredménytelennek tartja a jelenlegi oktatási gyakorlatot?

Az Országos Közoktatási Értékelési Vizsgaközpont április végén látja el a középiskolákat a jelentkezők eredményeinek adataival. Az igazság pillanata rendkívüli felvételi eljárás során május 20-ig megismétlődhet, amennyiben nem sikerült az első körben az 1157 iskola 4611 tagozatának valamelyikébe bejutni. Ez könnyen előfordulhat a legnépszerűbb intézményeknél, ahol akár hétszeres túljelentkezéssel is számolhatnak a diákok. Mindazonáltal idén is több a férőhelyek száma, mint a felvételizőké, így valamilyen iskolába szinte bizonyosan bekerül a versenyző.

Semmi nem ér annyit a bizniszben, mint Eminem, senki nem ússza meg, ha beszól Eminem.

Lefogadom, hogy sokan ismerik azt a hadüzenetet, amelyet egy Stephen Moss nevű brit csávó intézett Amerikához, amikor Bush felmondta a kiotói megállapodást. A This Means War eredetileg a Guardian 2001. március 29-i számában jelent meg, majd egy vírus sebességével terjedt tovább a neten. A bojkottfelhívásból az derült ki, hogy egész jól ellennénk mi Amerika nélkül, bár számolnunk kéne néhány fájdalmas veszteséggel is. Például a fehér rap betiltásával: "Igen, tudjuk, hogy ez Eminemet jelenti. Azt is tudjuk, hogy mértékadó irodalmárok szerint ő csak Shakespeare-hez fogható. De minden háborúnak vannak áldozatai..."

Amit látunk: fehér bőrű rapper bontogatja a szárnyát egy Detroit nevű városban, lehetne akár Eminem története is, mint ahogy a 8 mérföldet mondják sokan Eminem-filmnek, noha szó sincs róla. Ha nem kifejezetten a mondott popcsillagnak írják a mozit, akár véletlen egybeesésről is beszélhetnénk. A 8 mérföld már akkor rég kész volt, amikor a figyelemreméltó fiatalember még meg sem született, csak akkor az volt a címe, hogy Csillag születik, Út a sikerhez, Hogyan lett belőlem énekes halott - az első tíz év, Funny Girl, Heintje, A plébános elindul a bádogvárosból.

Bregovictyal kapcsolatban, sajnos, megkerülhetetlen kérdés, hogy mekkora "szélhámos", ha egyáltalán... Mint tudjuk, az egykori Jugoszlávia egykori Bijelo Dugme nevű etnorockzenekarának a vezetője volt ő, kinek a háború kitörése után a globál isten is felvitte a dolgát, a Kusturica-filmzenék összekalapálása révén. Amit elért velük, annál többről nem álmodhat szerző: ma már világszerte, etnikai-politikai-geográfiai hovatartozástól függetlenül, a Balkán örökzöldjeiként adják tovább Djurdjevdan és Mesecina című dalait; legfeljebb az a gond, hogy többek - például az érintett Kusturica vagy Markovic - szerint nem ő írta őket.

Abban, hogy a Buena Vista Social Club lemezsorozatból a világzene (alighanem) legvonzóbb sikersztorija lett, súlyos szerepet játszhatott a mögötte rejlő emberi minőség is. Így válhatott - mint ragyogó boleróénekes és mint sors, együtt - Ibrahim Ferrer a nyugdíjasklub csillagává: mint emlékszünk, Wim Wenders filmjének is az volt az apropója, hogy figyelemmel kísérje első szólólemeze felvételét. Hogy 1999-ben, az akkor hetvenkét éves Ferrer elmondhassa: megvalósult az álma - míg az azt megelőző években cipőtisztításból és mogyoróárulásból éldegélt. No de ez már lerágott csont. Itt van az új anyaga, lapozzunk.

Átlag kétévente valami megmagyarázhatatlan láz támadja meg a magyar zenészeket. Erőt vesz rajtuk a nyugtalanság, a veszekedés, a széthúzás démona. Vezető- és munkahelyváltások, férj- és feleségcserék jellemzik ezeket az időszakokat.

Magyar Narancs: Ha a fenti állítások igazak, szinte önként adódik a kérdés: miért nem pályázta meg a Magyar Állami Operaház igazgatói székét?

Élete nyolcvanötödik évében nem életműsorozata jelenik meg bőrkötésben, hanem egy új regény, amely ráadásul egy kétkötetesre tervezett mű első része. A marketingszöveg mindehhez az, hogy Szabó Magda most aztán elmondja azt is, amit eddig elhallgatott.