KÖNYVMELLÉKLET - Interjú

„Nekem a papír a valóság”

Marék Veronika író, grafikus

Könyv

Boribon, Kippkopp és a Kockásfülű nyúl megalkotója úgy véli, Andersen már mindent kitalált, a többi író csak új alakba öltözteti a meséket. De ezekben a napokban is dolgozik, és nevezetes oroszlánjáról dokumentumfilm készült.

Magyar Narancs: Első mesekönyvét tizenhét évesen, unaloműzés gyanánt írta. Manapság is alkotásra bírja, ha unatkozik?

Marék Veronika: Az az igazság, hogy engem nemcsak az unalom visz rá az írásra, hanem az is, ha valaki felhív, és azt mondja, kéne egy mese. Akkor elkezd járni az agyam, és már látom is magam előtt, hogy mit lehetne csinálni. Néha csak úgy, magamtól is nekifogok az írásnak, de akkor lendülök bele igazán, ha egy szerkesztő kér tőlem valamit.

MN: Még jobb, ha határidőt is adnak hozzá?

MV: Jaj, persze, és arról le lehet késni!

MN: Karácsonykor jelent meg a Prémszakáll és Torzonborz, amelynek az illusztrátora kivételesen nem saját maga, hanem Baranyai (b) András. Honnan az ismeretség?

MV: Igen, kicsit lelassultam, és vannak dolgok, amelyeket nem tudok vagy nem szeretek megcsinálni. Például járművet rajzolni vagy felnőtteket, az valahogy nem megy nekem. És akkor jött András, aki csodálatos ember. A Lassú Víz, Sebes Patak című könyv volt az első közös munkánk, egy indiántörténet, amelyet gyönyörűen megrajzolt.

MN: Tudatosabban látja a saját könyveit, mint régen?

MV: Tisztázódnak bennem dolgok. Például rájöttem, hogy a Boribon-mesék azért jók, mert vannak bennük érzelmi hullámzások: szomorúságból öröm, félelemből megnyugvás. Mulatságosabbá, izgalmasabbá teszik a történeteket ezek a váltakozó érzelmek. Nem csak a Boribonban van így, a többi könyvemben is a feszültség, az ellentét vezeti a cselekményt. Nem szeretem, ha egy mese csak édelgés, és nincs benne mélység.

MN: Gyerekkorában milyen mesék ragadták meg igazán?

MV: Volt egy imádott könyvem, az volt a címe, hogy Pualu, a fóka. Évtizedekig kerestem, és egyszer a gyerekeim orvosa – gyerekkori barátom – azt mondta: „Ne keresd, Veronika! Én loptam el tőled, még tízévesen, mert annyira tetszett.” A kisebbik fiam, aki igazi könyvvadász, aztán megszerezte nekem újra. Most is ott van a könyveim közt. Nagyon megrázó történet, gyerekként különösen. Egy eszkimó férfi vadászik, megöl egy fókát, aztán hall valami zajt – ott sír a kicsinye. Hazaviszi a feleségének, hogy neveljék fel, mert ő elpusztította az anyját. De mi legyen a neve? Eszkimó szokás szerint nem szabad kimondani a halott nevét, ők mégis kimondják: volt egy kisfiuk, aki meghalt, és őt hívták Pualunak. Legyen akkor a fóka Pualu.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.