KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Kispoklok

Szaniszló Judit: A másik ember

Könyv

A tárcanovella-gyűjtemény címe többféle asszociációt felkínál. Rímel rögtön Sartre híres mondatára, amely szerint „A pokol a többi ember”, de arra is utalhat, hogy a beszélő önmagának valamiféle változásáról, fejlődéséről akar hírt adni.

És az is benne van, hogy figyelnünk kell egymásra, sosem vagyunk egyedül. A kötet írásait és a szerző fotóit megismerve mind a három értelmezés igazsága megmutatkozik.

Nem derűs ez a világ. De vicces. Szomorú, de nem tragikus. Az írások nem grandiózusak, nem bravúroskodók. A szociodrámák nem jóemberkedők, de nem is kegyetlenül őszinték. Ha egy pillanatra élesebbé válik a szöveg, a megfigyelést rögtön magára is vonatkoztatja. Saját magát is szurkálja hegyes tűivel.

Szaniszló Judit jól megformált szövegeket ír, amelyek nem válnak irodalmiaskodóvá. Például Mándyt talán csak az veszi észre, aki Mándy-rajongó. De anélkül is bőven érthető az adott novella, hogy detektálnánk a mester amúgy evidens jelenlétét.

A szerző (és vele együtt alteregója, J.) nem szereti a hurráoptimizmust. Mindig rosszat vár. Apróságokról ír. Pontosabban: apróságoknak tűnő témákról. Ahogy ő mondja: „Csak mondhassam el végül.” (J. vérzik) Merthogy üzenni kell, nem lehet üzenetek nélkül élni. „Üzenetek nélkül felvágatlan füzet, olvasatlan könyv, tanúk nélküli lehajtatlan ágytakaró az élet.”

Ismerős ez a világ, a mindennapjaink rekvizitumai, díszletei sorra megjelennek. Aldi, Tesco, Jófogás.hu, Városliget, Baross utcai lottózó, lakógyűlések, Zoom-meetingek, csetszobák, különféle számú járatok. És a szokásos köreink: túlélni egy válást, összejönni egy házas emberrel, pszichológusnak SMS-t írni, MRI-vizsgálatokra és vonatcsatlakozásra várni, hajléktalanokat elkerülni, pénzt adni a hamisan hegedülő koldus zenésznek. Aztán ott vannak az olyan pillanatok is, amikor a moziban nem értjük, min is nevet a mellettünk ülő. Jó magunkra ismerni, rémisztő és röhejes egyszerre.

A kötetben szereplő fotók alapján az is egyértelművé válik, hogy Szaniszló Judit a legprofibb amatőr fotós. Mindegyik felvételén van valami titok. Minek élünk, ha így élünk, kérdezi néha.

A tárcák, bármennyire is a másik emberről szólnak, végül önvallomássá állnak össze. Sőt: szelfivé. De egy olyanná, mint amikor tükröződő kirakatban észrevesszük a fotós alakját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.