Stieg Larsson: A tetovált lány

  • - kolozsil -
  • 2009. április 30.

Könyv

Miért olyan sikeres Stieg Larsson regénye számos országban? Hogy Svédországban miért, az többé-kevésbé érthető: a szerző az egyik legjobb lap (az Expo) főszerkesztője volt, a szélsőjobbos erők nagy ellenfele, megvesztegethetetlen és erős újságíró. Három részt fejezett be a Millennium-könyvekből, folytatta volna tovább is, de ötvenévesen meghalt.

A sorozat első darabja azt a látszatot kelti, hogy beavatást nyerünk a svéd milliárdosok magánéletébe, megtudjuk, hogyan élt a Wallenberg család, lehet találgatni, melyik szereplõ melyik mágnással azonosítható. Larsson megtörtént esetekbõl dolgozott, A tetovált lányban olvasható borzalmas gyilkosságokat rendõrségi aktákból írta ki.

Larsson nem olyan jó író, mint mondjuk Dennis Lehane, a stílusa olykor pongyola; nem annyira szellemes, mint mondjuk Lawrence Block, hõse, Mikael Blomkvist pedig különbözik a krimihõsöktõl, nincsenek különcségei, jó beköpései - sõt Larsson egyenesen nõies figurának írta meg. Igazi, keménykezû hõse a tetovált lány, a szociopata Lisbeth Salander. A mû - ahogy erre eredeti címe is utal: Férfiak, akik gyûlölik a nõket - a svéd (egyáltalán az európai) nõk kiszolgáltatottságára kívánta a figyelmet felhívni, arra, hogy hány elkövetõ nyer egérutat, és hány olyan eset van, aminek csak az áldozat emlékezetében marad meg a nyoma, de ott, igaz, örökre.

Larsson jól megszerkesztett, izgalmas regénye szimpla hardboiled krimi, mégis: letehetetlen. Larsson egyértelmûen a félelmeinkre építette sikerét: a történet attól is olyan hátborzongató, hogy úgy érezzük, mindenre elszánt gyilkosok lehetnek közöttünk. Nem vagyunk biztonságban. Nem csak adatainkhoz, irodai és titkos leveleinkhez férhetnek bármikor hozzá. Az csak a kezdet, hogy azokhoz simán.

Fordította: Pétervári Vanda. Animus, 2009, 576 oldal, 3490 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.