Stieg Larsson: A tetovált lány

  • - kolozsil -
  • 2009. április 30.

Könyv

Miért olyan sikeres Stieg Larsson regénye számos országban? Hogy Svédországban miért, az többé-kevésbé érthető: a szerző az egyik legjobb lap (az Expo) főszerkesztője volt, a szélsőjobbos erők nagy ellenfele, megvesztegethetetlen és erős újságíró. Három részt fejezett be a Millennium-könyvekből, folytatta volna tovább is, de ötvenévesen meghalt.

A sorozat első darabja azt a látszatot kelti, hogy beavatást nyerünk a svéd milliárdosok magánéletébe, megtudjuk, hogyan élt a Wallenberg család, lehet találgatni, melyik szereplõ melyik mágnással azonosítható. Larsson megtörtént esetekbõl dolgozott, A tetovált lányban olvasható borzalmas gyilkosságokat rendõrségi aktákból írta ki.

Larsson nem olyan jó író, mint mondjuk Dennis Lehane, a stílusa olykor pongyola; nem annyira szellemes, mint mondjuk Lawrence Block, hõse, Mikael Blomkvist pedig különbözik a krimihõsöktõl, nincsenek különcségei, jó beköpései - sõt Larsson egyenesen nõies figurának írta meg. Igazi, keménykezû hõse a tetovált lány, a szociopata Lisbeth Salander. A mû - ahogy erre eredeti címe is utal: Férfiak, akik gyûlölik a nõket - a svéd (egyáltalán az európai) nõk kiszolgáltatottságára kívánta a figyelmet felhívni, arra, hogy hány elkövetõ nyer egérutat, és hány olyan eset van, aminek csak az áldozat emlékezetében marad meg a nyoma, de ott, igaz, örökre.

Larsson jól megszerkesztett, izgalmas regénye szimpla hardboiled krimi, mégis: letehetetlen. Larsson egyértelmûen a félelmeinkre építette sikerét: a történet attól is olyan hátborzongató, hogy úgy érezzük, mindenre elszánt gyilkosok lehetnek közöttünk. Nem vagyunk biztonságban. Nem csak adatainkhoz, irodai és titkos leveleinkhez férhetnek bármikor hozzá. Az csak a kezdet, hogy azokhoz simán.

Fordította: Pétervári Vanda. Animus, 2009, 576 oldal, 3490 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.