Sztálin és Brezsnyev forog a sírjában – Vlagyimir Szorokin író

Könyv

A pénisz beszél, Sztálin szexel, Pelevin a farkába harap – A jég-trilógia szerzőjét új regénye, a Tellúria megjelenése hozta Budapestre.

magyarnarancs.hu: Új regénye egyik fejezetében egy háremnyi beszélő fasszal ismerkedhetünk. Kik ma a legnagyobb beszélő faszok Oroszországban?

Vlagyimir Szorokin: Én inkább kettéválasztanám a szépirodalmat és az életet.

magyarnarancs.hu: Az irodalmi életre is vonatkozhat a kérdés…

VSZ: Értem, de ha nem bánja, tartanám magam a hétköznapok és az irodalom szétválasztásához.

false

magyarnarancs.hu: Jó, akkor arra lennék kíváncsi, milyen hagyományai vannak a falloszoknak az orosz irodalomban.

VSZ: Ne felejtsük el, hogy a falloszos jelenet nem Moszkvában játszódik, hanem Berlinben, Charlottenburgban. A szereplők ettől még orosz falloszok. Ha irodalmi előképekre vágyik, Gogolnál messzebb nem is kell mennie. Az orr című novella ugyanebbe az irányba mutat.

magyarnarancs.hu: Köztudott, hogy nem túl jól jön ki Putyin rendszerével. A hatalom ugyanakkor szereti magához édesgetni a művészeket. Önnél is próbálkoztak?

VSZ: Még csak odáig sem jutottak el a dolgok, hogy megkörnyékezzenek. Nem édesgettek, mert semmi hasznuk nem származott volna belőle. Az egyetlen szervezet, aminek tagja vagyok, a PEN Club.

magyarnarancs.hu: Nálunk épp most osztotta ki a Magyar Művészeti Akadémia a Nemzet Művésze díjakat. Havi 2680 dollárnak megfelelő összeget ad a kurzus a számára elfogadható művészeknek. Oroszországban mennyire taksálnak egy baráti művészt?

VSZ: Moszkvában ez egy jó közepes fizetésnek számítana. Egyre többet hallani nálunk, Moszkvában, hogy az államnak gondoskodnia kéne az íróiról. Még csak szóban, de megkezdődtek az előkészületek. Ezeket a beszélgetéseket természetesen a Putyinhoz közel álló, tehetségtelen írók kezdeményezték. Körülbelül akkora összeget szeretnének ők is, mint amennyit az önök művészei kapnak.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

magyarnarancs.hu: A Putyinhoz hű írók közül ismer olyat, aki irodalmilag értékes dolgokat művel?

VSZ: Ezzel a jelenséggel egyelőre nem találkoztam. A pro-Putyin-irodalom igen gyenge minőségű. Egyébként a jobboldali és a baloldali írók egyaránt kritikusan írják le az orosz életet.

magyarnarancs.hu: Gondolom, ahogy a magyar hatalmi elit, úgy az orosz is kifejlesztette a maga sajátos nyelvezetét. Irodalmilag hogyan értékeli Putyin nyelvét?

VSZ: Ő az első olyan orosz uralkodó, aki az ötvenes évek óta létező börtönzsargont beszéli. Ez egy rontott, alpári nyelv. Putyin az egyik első beszédében azt mondta, hogy a terroristákat a WC-be kell fojtani. Ilyen szavak hallatán Sztálin és Brezsnyev forogna a sírjában.

magyarnarancs.hu: Élt Brezsnyev, Andropov, Csernyenko, Gorbacsov, Jelcin és Putyin alatt. Mikor érezte a legjobban magát?

VSZ: A késői Gorbacsov- és a korai Jelcin-érában. Egészen az első csecsen háborúig. Akkor még élt az a rózsaszín remény, hogy Oroszország egy demokratikus ország lesz, Európa felé közeledik.

magyarnarancs.hu: Először a Kékháj megjelenése után került nyílt konfliktusba a hatalommal. Sztálin és Hruscsov szexjelenete verte ki a hatalom köreiben a biztosítékot. Olyannyira kiverte, hogy pornográfia címszóval pert is akasztottak a nyakába.

false

VSZ: A per azzal volt kapcsolatos, hogy felkérést kaptam a Bolsojban bemutatandó Rosenthal gyermekei című opera librettójának megírására. Ez már sok volt a Putyin-közelieknek; felháborodásukban a Nagyszínház előtt felállított hatalmas papírmasé WC-be hajigálták a könyveimet, amiket aztán leöntöttek klórral. Remek kis performansz volt. Az opera létrejöttét nem tudták megakadályozni, de az életemet azért megkeserítették, mert ezután jött a pornográfia vádja és a per. Ez idővel aztán elhalt, nem lett belőle semmi.

magyarnarancs.hu: Volt egy ennél is abszurdabb találkozása a Putyin-hívőkkel....

VSZ: A börtönrácsos sztori. Csengetnek, én ajtót nyitok, a lakásom előtt ott áll egy munkásforma ember. Mutatja a szaki, hogy megbízása van, arra kapott megrendelést, hogy börtönrácsokat szereljen az ablakaimra. Szóhoz sem jutottam. Szó nélkül rácsuktam az ajtót.

magyarnarancs.hu: Kiderült, hogy ki volt a megbízó?

VSZ: Bizonyára a Putyin Jugend, az Együtt Menetelők mozgalma. Putyin hatalomra kerülésének első éveiben jött létre. Ifjúsági mozgalomnak mondják magukat, de a háttérből komoly összegekkel pénzelik őket. Az első akciójuk az volt, hogy Moszkva-szerte felállítottak pontokat, ahol a rossz irodalmat jó irodalomra lehetett cserélni. Három szerzőtől lehetett könyvet beszolgáltatni: tőlem, Pelevintől és Karl Marxtól. Orosz klasszikusokat adtak értünk. Szándékosan vagy félreértésből, de főleg krimiket, rongyosra olvasott ponyvákat vittek cserélni. Volt, aki Putyin frissen megjelent életrajzából vitt egy rakásnyit, de azt nem voltak hajlandók becserélni. Verekedés lett belőle. Másnap becsukták az összes cserepontot.

magyarnarancs.hu: A Tellúria egyik szereplőjében, egy félig ember, félig szárnyas lényben, aki a Bolotnaja tér felett repdes, majd földet érvén a saját farkába harap, szóval ebben a karakterben írókollégáját és riválisát, Viktor Pelevint vélték felfedezni a kritikusok.

VSZ: (Sejtelmes félmosoly) Ha úgy látták, akkor biztosan így is van.

false

magyarnarancs.hu: Pelevinnel hogy jön ki?

VSZ: Jól, köszönöm. Nyolc éve találkoztunk utoljára.

magyarnarancs.hu: És nyolc éve miről beszélgettek?

VSZ: Mindketten ugyanazon az irodalmi fesztiválon vendégeskedtünk Tokióban. Együtt nyomtuk a szakét és a szusit, és pontosan emlékszem, miről folyt köztünk a diskurzus: Kínáról beszélgettünk.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Figyelmébe ajánljuk