Könyv

A gyermekkor végét Marzsi számára az jelentette az első kötet (Gyermekkorom Iránban) végén, hogy szülei a Teheránnál sokkal biztonságosabb Bécsbe küldték tanulni. A második kötet itt veszi fel a fonalat, bemutatva a fundamentalista iszlám hagyományok közül a nem sokkal kevésbé bigott vezetésű internátusba kerülő lány nyelvi, bizonyos mértékben vallási és kulturális alapozottságú beilleszkedési problémáit, majd azt, hogyan kerül sokkal liberálisabb környezetbe, mi több, szélsőbalos, anarchista elveket valló társaságba.

Nézzék kitartóan Mihail Gorbacsov homlokán az idegen foltot, koncentráljanak a vélhető középpontjára, amennyire csak tudnak - úgy, hogy azért még lássanak -, szorítsák össze a szemüket, hogy csak az a lila folt maradjon.

Nem a legszerencsésebb dolog a kritika részévé vagy kiindulópontjává tenni egy könyv fülszövegét, de mivel egy regény megszületésében és utóéletében sem mellékesek a piaci szempontok, talán érdemes megvizsgálni, miként igyekszik pozicionálni a kiadó ezt a terméket. Maros András első regényét úgy próbálják a figyelmünkbe ajánlani, "(m)intha a Diploma előtt és az Amerikai szépség világa hatná át e nagyon is magyar regényt". És akkor mindjárt meg is állapíthatjuk, hogy mi az, ami hiányzik ebből a történetből: a tét és a kockázat.

Szerencsére módomban állt elmondani neki, hogy ő volt a példaképem, meghívott egy rádióműsorába, fesztiválokról csevegtünk, s a képébe mondtam. Rögzítve van. Kriston László

Az író, Kína egyetlen irodalmi Nobel-díjasa jelentős és behozhatatlan késéssel érkezett Magyarországra. A sorozatos állami zaklatások miatt Franciaországba települt szerző munkásságának itthon ugyanis csak arcpirítóan aprócska része érhető el. Jelen regénye csaknem húsz évvel a keletkezése - és nyolc évvel a rangos díj, valamint négy esztendővel az első részlet magyarra fordítása - után adatott ki teljes terjedelmében magyarul. Számos drámája közül egyetlenegyet lehet olvasni némi könyvtári kutatómunka után, egy két és fél évtizedes folyóiratszámban (noha Gao Xingjiant a kínai kísérleti színház egyik legfontosabb alakjának, megkerülhetetlen úttörőjének tekintik azokban az országokban, ahol ezt írásos bizonyítékok támaszthatják alá). További lírai, prózai vagy másmilyen munkáiból két verset és két tusrajzot találhatunk még tőle itt-ott - utóbbi kettőhöz legalább kutatómunkára nincs szükség, ott vannak a könyv első és hátsó borítóján. Kovács Bálint

Nyilas Atilla új verseskötetének két címe és rengeteg álma van. Mindkét cím irodalmi utalás is egyben: a borítón az áll: Álmoskönyv Nyilas Atillától, amivel egyrészt címmé emeli nevét a költő, másrészt egy tradicionális műfajra is rájátszik, a la Krúdy. A könyv gerincén pedig a következőket olvashatjuk a szerző neve után címként: Az Egynek álmai - ez pedig a híres Szabó Lőrinc-vers továbbszámolása. Szegő János

Emlékszik még valaki Victor Sjöströmre? A svéd némafilm rajongói most minden bizonnyal egy emberként kapják föl a fejüket, ahogy az Ingmar Bergman-fanatikusok is: tudvalevő, hogy A nap vége című Bergman-klasszikusban az idős Sjöström, a svéd némafilm egykori nagy rendezője játssza a főszerepet. Keresztesi József

Belvárosi presszókban békésen koccintgató öregurak és rájuk vadászó titkosrendőrök; a Rolling Stones gitárosát, Brian Jonest felvonulással és beatmisével búcsúztató Nagyfa-galeri; Kacsa, a volt állami gondozott hobó, aki a hatvanas években egy ideig a Várhegy oldalában lakott; a fodrászát reggel hatra magához rendelő, kétkezi munkásként dolgozó országgyűlési képviselőnő; vagy épp a párizsi divatbemutatókat megjárt volt szocialista sztármanöken. Horváth Györgyi

A már nagybeteg francia művészettörténész 2003-ban arra vállalkozott, hogy a France Culture rádióadóban huszonöt, egyenként húszperces adásban festményekről mesél. Ahogy a hallgatók sem látták a maguk valójában a műveket, Arasse is emlékezetből beszélt; a "szavak alkotta hálóval" kívánta megidézni a kimondhatatlant. S bár a képzőművészeti alkotásokat nem lehet egy az egyben átfordítani verbális diskurzusba, Arasse kísérlete sikerült: az előadások nemcsak élvezetesek, hanem egyben a magas színvonalú ismeretterjesztés mintapéldái is. Halála után, az adások szövegéből összeállított kötet olvasójának kicsit azért könynyebb a dolga, hiszen a könyv végén 45 színes kép segíti a vizuális eligazodásban. Dékei Kriszta

Első regénye, a Méhe nélkül a bába 2007-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Az írásaira a kritikától olyan jelzőket kapott, mint "szexista", "mágikus realista", illetve hogy "női irodalom". Férjével Kárpátalján él. Jászberényi Sándor

Huszadik századi irodalmunk megannyi izgatott vátesze, kócos zsenije és tragikus sorsú mártírja mellett Illés Endre volt a takarékos életrendű, tüntető eleganciájú, okos író. S ez a nem mindennapi okosság nemcsak nagy túlélővé tette a rezervált polgárt, de bő fél évszázadra a magyar irodalmi élet "alkalmas emberévé" is.