Álmában is gondolja - Nyilas Atilla: Az Egynek álmai - Álmoskönyv

  • Szegõ János
  • 2008. szeptember 25.

Könyv

Nyilas Atilla új verseskötetének két címe és rengeteg álma van. Mindkét cím irodalmi utalás is egyben: a borítón az áll: Álmoskönyv Nyilas Atillától, amivel egyrészt címmé emeli nevét a költő, másrészt egy tradicionális műfajra is rájátszik, a la Krúdy. A könyv gerincén pedig a következőket olvashatjuk a szerző neve után címként: Az Egynek álmai - ez pedig a híres Szabó Lőrinc-vers továbbszámolása. Szegő János

Nyilas Atilla új verseskötetének két címe és rengeteg álma van. Mindkét cím irodalmi utalás is egyben: a borítón az áll: Álmoskönyv Nyilas Atillától, amivel egyrészt címmé emeli nevét a költő, másrészt egy tradicionális műfajra is rájátszik, a la Krúdy. A könyv gerincén pedig a következőket olvashatjuk a szerző neve után címként: Az Egynek álmai - ez pedig a híres Szabó Lőrinc-vers továbbszámolása.

Ezek után nem nehéz kitalálni, hogy a kötet központi fogalma az álom lesz. Ez a narratív elem, állandó tartalmi motívum, lépten-nyomon próbál szövegszervező elvvé és poétikai alakzattá is válni, és a verseskönyv jobb lapjain ez rendszerint sikerül is. A hol könynyen felismerhető, hol pedig alaposabban átírt intertextusok, az ismétlésszerkezetek, a töredékek, a látomások, az előre- és hátrautalások, a visszaemlékezések és a jövendölések - mind-mind beleférnek az álom lélektanába és esztétikájába. Ahogyan A homályból (az örökké elfeledett és ezért örökké titkon felfedezett Komjáthy Jenő megidézése) című vers Krúdy-mottója mondja: "Az álmok mindig vámmentesen, szabadon közlekedtek az országban, a kocsi, amely őket ide-oda szállította, orgonavirágos keréken gurult." Nyilas Atilla igyekszik kihasználni ezt a vámmentességet, élvezettel közlekedik szabadon a kötet terében. Ezt a könyv kettős tagolása meg is könnyíti. A tartalomjegyzékből az derül ki, hogy ciklusokba rendeződnek a szövegek, ráadásul a prímszámként eleve gyanús tizenkilenc egységbe, de valójában egy-egy ciklus versei elszórva állnak a kötetben. Például: "Az utazás álmai" versei a 150., 138., 36., 41. és 45. oldalakon találhatóak. A szétszórt álmokat egyetlenegy költői tudat rendezi össze. Így biztosít a virtuális határokkal Nyilas Attila szabad átjárást az álomkonvojoknak. Egyúttal aktiválja az olvasó figyelmét és logikáját is, hiszen, ha akarja, akkor összerakhatja magának a szövegeket, és szabadon értelmezheti, miért így állt össze egy verscsoport. Huszadik, ráadás egységként szerepel a könyv végén a "Toldalékok" blokk, amelybe a Köszönet és Forrásjegyzék tartozik.

Merthogy az álom forrásokat igényel, és Nyilas keresi is a forrásokat. Rögtön itt van a kötet mottója, az örökzöld (álomzöld) Reviczky Gyula-idézet, melynek utolsó sora az álom kiazmusaként a következő: "éltem álmom, álmom élet". Álom és élet tehát menthetetlenül egybekapcsolódott, nem lehet tudni, hol ér véget az egyik, és hol kezdődik a másik. Nyilas ezzel a kötetstrukturálással az avantgárd szövegépítésnek igyekezett esztétikai ideológiát, tartalmi legitimációt adni.

Megannyi verset egy-egy mástól kölcsönvett verssor vagy szókép indít útjára. Az első két költemény álombelépőjét a magyar mélylélektan két markáns figurája, Csáth Géza és Ferenczi Sándor naplóiból kölcsönzi Nyilas Atilla. Későbbi álomdonorja a leggyakrabban költőtársa, k.kabai lóránt álomnaplója lesz. Az álomháztartási többlet legfőbb veszélye, hogy teljesen egyneművé válik a kötet világa: "Álmodban / csak az álom van, / és onnantól minden álom." (Álomban) Ebből a lírai kómából jóformán lehetetlen felébredni, mindenhol az álom falába ütközünk. Ezt a vég nélküli végállapotot a reflexió iróniája képes megszüntetni. A kötet egyik legszellemesebb és tömörségében legügyesebben megformált versdarabja a Jegyzet: "Álmomban elfelejtettem, / hova tettem a holmimat. / Komolyan bosszantott, ezért / úgy döntöttem, fölébredek / elfelejteni álmomat." Nyilas ebben a pár sorban előbb felsorakoztatja egymás mellé az álmot, a felejtést, és így az emlékezést is (a felejtés mint negatív emlékezet), majd felébredvén jól kifigurázza őket, és saját magát is.

Álmon vágja magát.

Szoba Kiadó, Miskolc, 2008, 154 oldal, 1500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.