Aközben pedig, hogy végre kulturálisan is integrálódik a "világi Európába", hamar rászokik a fűre, pasizik, kiábrándul, végül pedig hajléktalanná és súlyos beteggé lesz.
Ezután tér vissza Iránba, ahol a helyzet cseppet sem szívderítőbb, mint eljöttekor, és itt sem igazán találja a helyét. Sikertelen öngyilkossági kísérlete után talpra áll, aerobiktanár lesz, megházasodik, majd elválik; de jön az újabb visszatérés: végérvényesen Európába, ezúttal Franciaországba utazik.
A már önmagában is fordulatos történetet szerzője kiváló arányérzékkel megírt-megrajzolt, rövid, ám mégis jellemző epizódokban meséli el, jóízű (ön)iróniával, néha a cinizmus határát súrolva, ám egyszersmind irigylésre méltó empatikus képességgel. Fekete-fehér, (szinte) teljesen kontrasztmentes és sok ívből összekapcsolódó, szögletességet nem kedvelő rajzai már-már a gyermekrajzokat idéző módon megkapóan egyszerűek, ám ez ne tévesszen meg senkit: az utóbbi évek egyik legkomolyabb önéletrajzi képregényéről beszélünk.
Fordította: Rády Krisztina; Nyitott Könyvműhely, 2008, 192 oldal, 2800 Ft
