Könyv

Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte

  • Nagy M. Boldizsár
  • 2020. november 12.

Könyv

Magyarországon jelenleg 24 ezer gyerek él a gyerekvédelemben, és legtöbbjük nem örökbe adható (évente átlagosan mindössze ezer gyereket fogadnak örökbe). E gyerekeknek talán még nagyobb szükségük van olyan mesékre, amelyekben magukra ismerhetnek. Azt hihetnénk, Zalka Csenge Virágnak nem volt könnyű dolga a válogatással, hiszen a legtöbb népmesében, ha fel is bukkannak a hagyományostól eltérő családmodellek (például özvegy, elvált vagy egyedülálló szülők, mostohák, féltestvérek), azok reprezentációja problémás, a szerző mégis több száz olyan mesét talált a világ mesekincsében, ahol e szereplők a maguk teljes méltóságában jelennek meg. Ebből 27 mese került ebbe az úttörő jelentőségű könyvbe. A szereplők közt találunk jóságos mostohát, aki segít a fiának megküzdeni a trollokkal; tündérgyereket, aki az örökbe fogadó szülei mellett tanul meg nevetni; bántalmazó férjtől menekülő anyukát, akit királynővé választanak, miután gyerekeivel megment egy országot; két szerelmes nőt, akit az istenek gyerekkel áldanak meg; sőt, egy olyan lányt is, aki a legjobb barátjával és a kutyájával él, miután megszabadult az erőszakos kérőjétől. A lendületes, mai nyelven elmesélt történetekhez Bertóthy Ágnes készített bájos illusztrációkat (még az ördög is cuki), a történetek végén pedig háttér-információkat is kapunk a mesék eredetéről.

 

Móra, 2020, 160 oldal, 3999 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.