26 emeletes sertéstelepet építenek Kínában

  • narancs.hu
  • 2022. november 26.

Külpol

800 ezer négyzetméteren 650 ezer disznót nevelnek benne, ha elkészül.

Évente 1,2 millió sertés megy a vágóhídra a kínai Hupej tartomány Ocsou városának szélén épülő 26 emeletes sertéstelepről – tudósít a Guardian nyomán az RTL.

A lakóháznak látszó állattartó telep még nincs teljesen kész, de már október elején elhelyezték benne az első állományt, 3700 hízót.

A gigantikus létesítményt olyan befektető építette és működteti, amelynek cementgyárai is vannak, az egyik közvetlenül a sertéstelep mellett.  A cég először készételeket akart gyártani, aztán inkább a „korszerű mezőgazdaságot” választották, és saját építőanyagaikat is felhasználják a beruházásaiknál.

Ha a 26 emeletes telep elkészül, 800 ezer négyzetméteren 650 ezer sertést fognak nevelni benne. Több mint 30 ezer automata etetőponton adagolják az állatoknak az ennivalót, központi vezérléssel. A sertéstrágyából – ahogyan mifelénk is szokás – biogázt állítanak elő, ez látja el energiával a létesítményt. A dolgozóknak – azért, hogy ne hurcoljanak be semmilyen betegséget – több ellenőrző és fertőtlenítő ponton kell áthaladniuk, és hetente egyszer mehetnek haza.

A környékbeliek elképedtek a telep méretein, működésének körülményein, és attól tartanak, a 26 emeletes telep nagyon büdös lesz.

 

Mivel a világban előállított összes sertéshús felét a kínaiak eszik meg, a kínai állam támogatja az ilyen telepek létrejöttét, mert azt tartja, biztonságosabbak és környezetbarát módon, ellenőrzötten működtethetők. Egy kutató viszont arról beszélt a Guardiannek, hogy ahol ilyen kis területre zsúfolnak össze ennyi állatot, nagyobb a kockázata a megbetegedésnek, arról nem is beszélve, hogy a klímaváltozás ellen úgy lehetne tenni, hogy kevesebb húst fogyaszt az emberiség. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.