A belga külügyminiszter elvenné Magyarország vétójogát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. június 3.

Külpol

Hadja Lahbib szorgalmazza, hogy léptessék tovább a hetes cikk szerinti eljárást. 

Brüsszel el akarja nyomni a békepárti erőket, s az utolsó akadályt is el akarják tüntetni a háború útjából azzal, hogy elhallgattatnák, illetve kizárnák Magyarországot a döntéshozatali folyamatokból – szögezte le a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A tárcavezető a belga külügyminiszter a Politicóban megjelent nyilatkozatára reagált, mely szerint Magyarország vétói miatt tovább kellene léptetni a hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást, így megfosztva szavazati jogától az országot az Európai Tanácsban. Ez azt jelentené, hogy Magyarország nem vétózhatna a továbbiakban. Hadja Lahbib szerint a szervezet lassan halad előre, mert van egy ország, amely blokkol, vétózik, és a beleegyezésért cserébe ki akar csikarni valamilyen ellentételt. Ezért le kell folytatni az eljárást, mert az véget vetne a magyarok vétójogának. 

 
Hadja Lahbib belga külügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az európai uniós tagországok külügyminisztereinek és védelmi minisztereinek luxembourgi tanácskozására 2024. április 22-én.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
 

Szijjártó szerint akik esetleg kételkedtek az e heti európai parlamenti választás fontosságában, most meggyőződhetnek arról, hogy ilyen fontos döntés talán még nem is állt a magyar emberek előtt, mivel „Brüsszelben eluralkodott a háborús őrület, a béke pártján állókat pedig el akarják hallgattatni. Brüsszelben ezzel most próbálják eltüntetni az utolsó akadályt is a háború útjából”. 

„Belgium külügyminisztere nem kevesebbet kezdeményez, mint hogy Magyarországot zárják ki az EU-s döntéshozatali folyamatokból, hogy mi, magyarok ne képviselhessük az álláspontunkat, mi, magyarok ne mondhassuk el a véleményünket arról, mit gondolunk a közös döntéseink következményeiről, hogy mi, magyarok ne mondhassuk el, hogy nem akarunk háborúba menni, hanem békét akarunk, hogy mi, magyarok ne mondhassuk el, hogy milyen háborús őrület van ma Európában, és hogy mi, magyarok ne mondhassuk el azt, hogy egyre közelebb van a harmadik világháború veszélye” – sorolta.

A közelmúltban felerősödtek azok a hangok, miszerint Magyarország a vétóival blokkolja az uniós döntéshozatalt, ezért meg kell találni annak a módját, hogy ezt megkerüljék. „Majdnem minden megbeszélésünket, az Európai Unió valamennyi döntését egyetlen ország blokkolja” – jelentette ki Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter hétfőn az uniós külügyminiszterek találkozóján a közelmúltban. Hozzátette, ezt szisztematikus törekvésnek kell tekinteniük minden olyan erőfeszítéssel szemben, melynek célja, hogy az uniónak jelentős szerepe legyen a külügyekben. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.