A belga külügyminiszter elvenné Magyarország vétójogát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. június 3.

Külpol

Hadja Lahbib szorgalmazza, hogy léptessék tovább a hetes cikk szerinti eljárást. 

Brüsszel el akarja nyomni a békepárti erőket, s az utolsó akadályt is el akarják tüntetni a háború útjából azzal, hogy elhallgattatnák, illetve kizárnák Magyarországot a döntéshozatali folyamatokból – szögezte le a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A tárcavezető a belga külügyminiszter a Politicóban megjelent nyilatkozatára reagált, mely szerint Magyarország vétói miatt tovább kellene léptetni a hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást, így megfosztva szavazati jogától az országot az Európai Tanácsban. Ez azt jelentené, hogy Magyarország nem vétózhatna a továbbiakban. Hadja Lahbib szerint a szervezet lassan halad előre, mert van egy ország, amely blokkol, vétózik, és a beleegyezésért cserébe ki akar csikarni valamilyen ellentételt. Ezért le kell folytatni az eljárást, mert az véget vetne a magyarok vétójogának. 

 
Hadja Lahbib belga külügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az európai uniós tagországok külügyminisztereinek és védelmi minisztereinek luxembourgi tanácskozására 2024. április 22-én.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
 

Szijjártó szerint akik esetleg kételkedtek az e heti európai parlamenti választás fontosságában, most meggyőződhetnek arról, hogy ilyen fontos döntés talán még nem is állt a magyar emberek előtt, mivel „Brüsszelben eluralkodott a háborús őrület, a béke pártján állókat pedig el akarják hallgattatni. Brüsszelben ezzel most próbálják eltüntetni az utolsó akadályt is a háború útjából”. 

„Belgium külügyminisztere nem kevesebbet kezdeményez, mint hogy Magyarországot zárják ki az EU-s döntéshozatali folyamatokból, hogy mi, magyarok ne képviselhessük az álláspontunkat, mi, magyarok ne mondhassuk el a véleményünket arról, mit gondolunk a közös döntéseink következményeiről, hogy mi, magyarok ne mondhassuk el, hogy nem akarunk háborúba menni, hanem békét akarunk, hogy mi, magyarok ne mondhassuk el, hogy milyen háborús őrület van ma Európában, és hogy mi, magyarok ne mondhassuk el azt, hogy egyre közelebb van a harmadik világháború veszélye” – sorolta.

A közelmúltban felerősödtek azok a hangok, miszerint Magyarország a vétóival blokkolja az uniós döntéshozatalt, ezért meg kell találni annak a módját, hogy ezt megkerüljék. „Majdnem minden megbeszélésünket, az Európai Unió valamennyi döntését egyetlen ország blokkolja” – jelentette ki Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter hétfőn az uniós külügyminiszterek találkozóján a közelmúltban. Hozzátette, ezt szisztematikus törekvésnek kell tekinteniük minden olyan erőfeszítéssel szemben, melynek célja, hogy az uniónak jelentős szerepe legyen a külügyekben. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.