A főszervező szerint nem cenzúra, hogy nem engedték Magyar Pétert fellépni Gombaszögön

  • narancs.hu
  • 2024. július 17.

Külpol

Nászaly Gábor arról beszélt, az Új Szó nem volt elég rugalmas.

„Nincs cenzúra Gombaszögön” – mondta Nászaly Gábor, a felvidéki politikai fesztivál főszervezője a Napunk újságírójának azon kérdésre, hogy szándékosan tiltották-e le azt a beszélgetést, amelynek az egyik résztvevője Magyar Péter lett volna.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Tisza Párt alelnökét egy másik szlovákiai magyar lap, az Új Szó programjára hívták meg. Magyar Péter a szlovák parlament egykori alelnökével, Grendel Gábor ellenzéki képviselővel beszélgetett volna, a gombaszögi tábor szervezői azonban nem engedték színpadra a beszélgetést, méghozzá azzal az indoklással, „Magyar Péter mellé Grendel Gábor nem kellő paritás”.

Nászaly Gábor a 444.hu által szemlézett interjúban mindezzel kapcsolatban most úgy fogalmazott: „Grendel Gábor a szlovák parlament alelnöke volt, most szlovák parlamenti képviselő. Magyar Péter EP-képviselő.

Ellenzéki mindkettő, az igaz, és érdekes személyiségek, de a programbizottság azt kifogásolta, hogy többet is ki lehet belőlük hozni, mint ha ebben a párosításban ülnének le.”

A főszervező szerint az Új Szó nem volt elég rugalmas, hisz ők ragaszkodtak ahhoz, hogy vagy ebben a formában tartják meg a programukat Gombaszögön, vagy sehogy.

„Arra kell törekednünk, hogy egy-egy programnak legyen felvidéki magyar relevanciája, és a vitapartnerek között, beleértve a moderátort is, legyen egy behatárolható törésvonal vagy épp párhuzam, hogy az adott témáról relevánsan tudjanak vitázni” – mondta Nászaly a Napunknak. Igaz, Deutsch Tamás tavaly teljesen egyedül ült ki az egyik színpadra, idén pedig ugyanő a Magyar Szövetség két politikusával „vitázik” majd.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.