Az Adriana katasztrófája

A hajófenékbe zárva

  • Parászka Boróka
  • 2023. július 5.

Külpol

Az Európába tartó migráció kampánytéma az egész kontinensen. A riogatással választást lehet nyerni, kormányzati ciklusokat lehet végigvinni. A tengeri útvonalakon fekvő Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban is súlyos politikai viták dúlnak arról, milyen feladatokat vállalhatnak ezek az államok a tengeri mentésből, az érkezők ellátásából. De a katasztrófák rendre fölülírják a vitákat.

A júniusban elsüllyedt Adriana fedélzetén 750 ember utazott, s mintegy 600-an vesztek közülük a Földközi-tengerbe. Pontos adatok nincsenek arról, hányan haltak meg az utóbbi másfél évtizedben hasonló körülmények között, mert sok hajókatasztrófát nem is rögzítenek, sok száz holttest sosem kerül elő, ahogy sok sikeres partraszállás is rejtve marad – a menekülők inkább radar alatt maradnának. A becslések szerint ez alatt a tizenöt év alatt (az arab tavasz forradalmai, a szíriai polgárháború és a felgyorsuló afrikai klímamigráció időszakában) az eltűntek száma elérte a 26 ezer főt. A legsúlyosabb tömegkatasztrófáknak Lampedusa lakói voltak a tanúi: 2015-ben szinte hetente követték egymást a balesetek, amelyben több száz ember élete került veszélybe; abban az évben egy 600 és egy 800 áldozatot követelő hajószerencsétlenség is történt ott.

Minden időben

Miközben az Európai Unióban reménytelen egyeztetés folyik migránskvótákról és szolidaritási együttműködésről, a közös határvédelmet azért megerősítették: a tagállamok rendfenntartó erőket, szakértőket küldtek és küldenek a legkitettebb országokba, felgöngyölítettek sok-sok embercsempész-hálózatot. Megpróbáltak megegyezni azokkal az országokkal, ahonnan tengerre viszik a menekülőket. Ám miután a mediterrán országok azt tapasztalták, hogy nincs uniós szolidaritás, s az érkezők a „nyakukon maradnak”, megpróbálták megakadályozni őket abban, hogy a nemzetközi vizekről görög vagy olasz felség­vizekre jussanak. A nyílt tengeri vízágyúzást és egyéb elterelő hadműveleteket dokumentáló felvételekből több tucat járta be a világsajtót. Menekültek rögzítették, hogy mentésük helyett hogyan veszélyeztetik az életüket épp azok, akiknek válsághelyzetben a segítségnyújtás lenne a kötelességük.

A török elnök néhány héttel a világjárvány bejelentése előtt azzal fenyegette az EU-t, hogy a 2015-ös menekülthullámhoz hasonló tömeget indít útnak. Már terjedt a Covid, de még Edirne környékén, a görög–török határfolyó, az Evrosz mentén táboroztak a menekülők – akkor még nem dőlt el, hogy a vírus vagy a menekültválság diktálja-e a politikát. 2020-ban végül csillapodott a menekültválság, 2022-re a világjárvány is lecsengett – ám még ebben az időszakban is másfél-kétezer ember veszett oda a mediterrán térségben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.