Az Adriana katasztrófája

A hajófenékbe zárva

  • Parászka Boróka
  • 2023. július 5.

Külpol

Az Európába tartó migráció kampánytéma az egész kontinensen. A riogatással választást lehet nyerni, kormányzati ciklusokat lehet végigvinni. A tengeri útvonalakon fekvő Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban is súlyos politikai viták dúlnak arról, milyen feladatokat vállalhatnak ezek az államok a tengeri mentésből, az érkezők ellátásából. De a katasztrófák rendre fölülírják a vitákat.

A júniusban elsüllyedt Adriana fedélzetén 750 ember utazott, s mintegy 600-an vesztek közülük a Földközi-tengerbe. Pontos adatok nincsenek arról, hányan haltak meg az utóbbi másfél évtizedben hasonló körülmények között, mert sok hajókatasztrófát nem is rögzítenek, sok száz holttest sosem kerül elő, ahogy sok sikeres partraszállás is rejtve marad – a menekülők inkább radar alatt maradnának. A becslések szerint ez alatt a tizenöt év alatt (az arab tavasz forradalmai, a szíriai polgárháború és a felgyorsuló afrikai klímamigráció időszakában) az eltűntek száma elérte a 26 ezer főt. A legsúlyosabb tömegkatasztrófáknak Lampedusa lakói voltak a tanúi: 2015-ben szinte hetente követték egymást a balesetek, amelyben több száz ember élete került veszélybe; abban az évben egy 600 és egy 800 áldozatot követelő hajószerencsétlenség is történt ott.

Minden időben

Miközben az Európai Unióban reménytelen egyeztetés folyik migránskvótákról és szolidaritási együttműködésről, a közös határvédelmet azért megerősítették: a tagállamok rendfenntartó erőket, szakértőket küldtek és küldenek a legkitettebb országokba, felgöngyölítettek sok-sok embercsempész-hálózatot. Megpróbáltak megegyezni azokkal az országokkal, ahonnan tengerre viszik a menekülőket. Ám miután a mediterrán országok azt tapasztalták, hogy nincs uniós szolidaritás, s az érkezők a „nyakukon maradnak”, megpróbálták megakadályozni őket abban, hogy a nemzetközi vizekről görög vagy olasz felség­vizekre jussanak. A nyílt tengeri vízágyúzást és egyéb elterelő hadműveleteket dokumentáló felvételekből több tucat járta be a világsajtót. Menekültek rögzítették, hogy mentésük helyett hogyan veszélyeztetik az életüket épp azok, akiknek válsághelyzetben a segítségnyújtás lenne a kötelességük.

A török elnök néhány héttel a világjárvány bejelentése előtt azzal fenyegette az EU-t, hogy a 2015-ös menekülthullámhoz hasonló tömeget indít útnak. Már terjedt a Covid, de még Edirne környékén, a görög–török határfolyó, az Evrosz mentén táboroztak a menekülők – akkor még nem dőlt el, hogy a vírus vagy a menekültválság diktálja-e a politikát. 2020-ban végül csillapodott a menekültválság, 2022-re a világjárvány is lecsengett – ám még ebben az időszakban is másfél-kétezer ember veszett oda a mediterrán térségben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.