A koszovói rendőrség házról házra kutatja át a falut, ahol négy ember meghalt egy lövöldözésben

Külpol

A bujkáló fegyvereseket keresik, eközben nagy mennyiségű fegyvert találtak.

Nagy mennyiségű fegyvert találtak a koszovói rendőrök abban az észak-koszovói faluban, ahol vasárnap lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között.

A rendőrség tájékoztatása szerint több száz fegyvert, valamint katonai felszereléseket találtak Bajske faluban egy lakóházban és több járműben ott, ahol egy nappal korábban két, rendszámtábla nélküli teherautó zárta el a forgalmat a helyi hídon. Amikor a rendőrök intézkedni akartak, rájuk lőttek. A tűzharcban egy rendőr meghalt, három megsebesült, három támadót lelőttek, kettőt megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök.

A fegyveres rendőri egységek hétfőn házkutatásokat tartottak a faluban, keresve azokat a fegyvereseket, akik bujkálnak – mondta egy rendőrségi forrás a Reutersnek.

A koszovói rendőrök páncélozott járművekkel nyomultak be hétfőn abba az észak-koszovói faluba, ahol vasárnap maszkos fegyveresek barikádozták el magukat egy kolostorban – írja a Reuters. A fegyveresek azután rohamozták meg Bajske falut, és menekültek be egy szerb ortodox kolostorba, hogy a rendőrökre támadtak. A rendőrség vasárnap késő este foglalta vissza a kolostort.

Mindazért, ami Koszovóban történik, kizárólag Albin Kurti koszovói miniszterelnök a felelős, aki azt szeretné, hogy Szerbia összeütközésbe kerüljön a NATO-val – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök vasárnap esti rendkívüli sajtótájékoztatóján. Míg a szerb elnök szerint a koszovói rendőrökre felháborodott helyi szerbek támadtak, Albin Kurti szerint jól felfegyverzett, képzett harcosokról, "terrorista bűnszervezetről" van szó, amelyet Belgrád politikailag és pénzügyileg támogat.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Mint ismert, Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak a katonáira támadtak.

Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.

(Címlapképünkön: sofőrt igazoltatnak koszovói rendőrök az észak-koszovói Banjska falunál 2023. szeptember 25-én. Fotó: MTI/EPA/Djordje Savic)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.