A koszovói rendőrség házról házra kutatja át a falut, ahol négy ember meghalt egy lövöldözésben

Külpol

A bujkáló fegyvereseket keresik, eközben nagy mennyiségű fegyvert találtak.

Nagy mennyiségű fegyvert találtak a koszovói rendőrök abban az észak-koszovói faluban, ahol vasárnap lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között.

A rendőrség tájékoztatása szerint több száz fegyvert, valamint katonai felszereléseket találtak Bajske faluban egy lakóházban és több járműben ott, ahol egy nappal korábban két, rendszámtábla nélküli teherautó zárta el a forgalmat a helyi hídon. Amikor a rendőrök intézkedni akartak, rájuk lőttek. A tűzharcban egy rendőr meghalt, három megsebesült, három támadót lelőttek, kettőt megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök.

A fegyveres rendőri egységek hétfőn házkutatásokat tartottak a faluban, keresve azokat a fegyvereseket, akik bujkálnak – mondta egy rendőrségi forrás a Reutersnek.

A koszovói rendőrök páncélozott járművekkel nyomultak be hétfőn abba az észak-koszovói faluba, ahol vasárnap maszkos fegyveresek barikádozták el magukat egy kolostorban – írja a Reuters. A fegyveresek azután rohamozták meg Bajske falut, és menekültek be egy szerb ortodox kolostorba, hogy a rendőrökre támadtak. A rendőrség vasárnap késő este foglalta vissza a kolostort.

Mindazért, ami Koszovóban történik, kizárólag Albin Kurti koszovói miniszterelnök a felelős, aki azt szeretné, hogy Szerbia összeütközésbe kerüljön a NATO-val – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök vasárnap esti rendkívüli sajtótájékoztatóján. Míg a szerb elnök szerint a koszovói rendőrökre felháborodott helyi szerbek támadtak, Albin Kurti szerint jól felfegyverzett, képzett harcosokról, "terrorista bűnszervezetről" van szó, amelyet Belgrád politikailag és pénzügyileg támogat.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Mint ismert, Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak a katonáira támadtak.

Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.

(Címlapképünkön: sofőrt igazoltatnak koszovói rendőrök az észak-koszovói Banjska falunál 2023. szeptember 25-én. Fotó: MTI/EPA/Djordje Savic)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

An American Hero

  • - ts -

Az idén kicsit megbicsaklott Bruce Spring­steen és az E Street Band nagyszabású világ körüli turnéja; pont a hozzánk legközelebb eső szakasz esett ki, elmaradt másik három mellett a prágai koncert is. 2025 júniusában térnek majd vissza, hogy pótolják a koncerteket.

A big band mint titkos társaság

A neves fiatal zenekarvezetők közül Darcy James Argue-t érte az a megtiszteltetés, hogy a hr-Bigband, vagyis a Frankfurtban működő tartományi rádiós nagyzenekar rezidens zeneszerzője legyen. (Ez az a német együttes, amelynek Tony Lakatos volt az egyik szaxofonos szólistája 1993 és 2020 között.)

Magányos várakozás

A Ladó Galéria korábbi kiállításán a macs­káknak volt kitüntetett szerepük, most pedig – a véletlenek furcsa találkozása miatt – egy speciális, kissé agárszerű kutya a főszereplő. De egyik kiállítás sem a „kis kedvencekről” szól, hanem magáról a művészetről.

Lehet más az olimpia

Azon túl, hogy szép eredmények és megható pillanatok sorjáznak a szemünk előtt, afféle hülyeségmágnesként is jól funkcionál a párizsi olimpia. A megnyitóra, amely amúgy csak egy játékos mókázás volt, gyorsan ráharaptak a kultúrharc önkéntesei Donald Trumptól a Vatikánon át a Megafon véleményzsoldosaiig. De hát, ha nincs humorérzék, akkor nincs és kész, ezen nem nagyon lehet segíteni.

Kozmikus hétköznapok

  • Domsa Zsófia

Az ötkötetesre tervezett regénysorozat második részét sokan abban a reményben veszik kezükbe, hogy az első kötet, a Hajnalcsillag nyugtalanító eseményeiről, az égen megjelenő idegen égitestről, a feltámadó halottakról, a különösen viselkedő állatokról, a halál kapui­nak feltárulásáról, és főleg a szereplők további sorsáról olvassanak. 

Az irigység írta ki a kánonból

Játsszunk el a gondolattal: 1936-ban egy Földes József nevű magyar író megnyer egy nemzetközi regénypályázatot. Szépirodalmi igénnyel megírt könyve, amely a kivándorlás és a honvágy témáit járja körül egy Párizsba vetődött magyar munkáscsaláddal a középpontban, itthon egymillió példányban kel el.

Pokorni elköszön

„Ez egy elég idétlen elnevezés. Nem örülök, amikor ezt hallom. Nem mintha nem esne jól az embernek, ha egy dicsérő jelzőt aggatnak rá, mert mindenki hiú” – nyilatkozta pár hete a Telexnek Pokorni Zoltán, amikor szóba került, hogy sokak szemében ő az „emberarcú fideszesek” egyike.

Az olimpia megrontói

Nemcsak az olimpia zajlik, hanem a Kreml egyik jól sikerült dezinformációs kampánya is, amely váratlan, vagy nem is olyan váratlan szövetségest talált magyar kormány- és egyéb tisztviselőkben.

Jó a műsor!

Azzal együtt is nagyon bele lehet feledkezni az olimpiába, hogy az ember tisztában van mindenféle zavaró tényezőkkel.

W, mint Wolność, mint Szabadság

A varsói felkelés mai olvasata szövevényes, sokszor nehezen járható és szűk, gyakran szó szerint a föld alatti csatornarendszeren keresztül vezet. Vajon mit jelent a lengyeleknek a varsói felkelés ma, 80 évvel a történtek után, és mit üzen nekünk, magyaroknak?

 

Libanon az utolsó órában

A múlt szerdán izraeli akció végzett a Hamász politikai vezetőjével Teheránban, egy nappal korábban pedig a Hezbollah egyik főparancsnokát gyilkolták meg Bejrútban. Az izraeli–iráni regionális háború kirobbanásának veszélye talán soha nem volt ilyen közel.