Lettországnak feltehetően növelnie kell védelmi kiadásait és a nőkre is kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot kell bevezetnie, hogy kezelni tudja az Oroszország jelentette nemzetbiztonsági kockázatokat – közölte hétfőn a balti ország államfője.
Egils Levits a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Lettország védelmi kiadásait a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi 2 százalékáról fokozatosan 2,5 százalékra szeretné emelni 2025-ig.
A politikus szerint a meglévő kiadási tervek újabb katonai támaszpontok létesítését foglalják magukba további NATO-csapatok fogadására az észak-atlanti szövetség június végi, madridi csúcstalálkozóján született megállapodások értelmében.
"A biztonság kiemelt jelentőséggel bír politikánkban. A GDP arányos 2,5 százalékos emelésre már kötelezettséget vállaltunk, de lehet, hogy mindez nem lesz elegendő és erre fel kell készülnünk" – tette hozzá Levits.
A balti államok és Oroszország esetleges közvetlen konfrontációját firtató kérdésre a lett államfő elutasítóan válaszolt. "Nem... ennek legfőbb oka, hogy a NATO képes megvédeni minden egyes tagállamát és ehhez nagyon erős politikai akarat is van" – fogalmazott.
Hírügynökségek felidézték, hogy a szomszédos Litvánia és Lengyelország is nemrég bejelentette, hogy a GDP 3 százalékára tervezi emelni védelmi kiadásait.
Lettország az elsők között követelte a nyugati szankciók keretében befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna újjáépítésére. Levits közölte, hogy európai jogászok jelenleg azon fáradoznak, hogy miként lehetne ezt megvalósítani.
Mint mondta, Oroszország a második világháború óta nem tapasztalt mértékben sértette meg a nemzetközi jogot, amely egyben háborús jóvátételre is tartalmaz rendelkezéseket. "Nem szabad engednünk, hogy államok következmények nélkül megsértsék a nemzetközi jogot" – tette hozzá.
Artis Pabriks lett védelmi miniszter még július elején jelentette be, hogy visszaállítják a 2000-es évek közepén eltörölt kötelező sorkatonai szolgálatot. Lettország a NATO-csatlakozás után beszüntette a kötelező katonai szolgálatot. A balti EU-tagállam hadserege 2007 óta hivatásos katonákból és önkéntes nemzetőrökből áll, akik hétvégenként részmunkaidőben teljesítenek szolgálatot.
A kevesebb mint kétmillió lakosú, Fehéroroszországgal és Oroszországgal határos országban jelenleg mindössze 7500 aktív katona és nemzeti gárdista szolgál, akiket 1500 fős NATO-kontingens támogat.
Az elképzelések szerint 2023-tól egyelőre önkéntes alapon működne a sorkatonai szolgálat, amely csak 2028-tól fog ismét kötelező jelleget ölteni. Az általános hadkötelezettségről és a védelmi kiadások növeléséről szóló terveket még a lett parlamentnek is jóvá kell hagynia.
(MTI)
