A lett elnök a védelmi kiadások növelését és kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sürgeti

  • narancs.hu
  • 2022. július 11.

Külpol

A nőkre is kiterjedne a kötelező sorkatonai szolgálat, hogy kezelni tudják az Oroszország jelentette nemzetbiztonsági kockázatokat.

Lettországnak feltehetően növelnie kell védelmi kiadásait és a nőkre is kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot kell bevezetnie, hogy kezelni tudja az Oroszország jelentette nemzetbiztonsági kockázatokat – közölte hétfőn a balti ország államfője.

Egils Levits a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Lettország védelmi kiadásait a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi 2 százalékáról fokozatosan 2,5 százalékra szeretné emelni 2025-ig.

A politikus szerint a meglévő kiadási tervek újabb katonai támaszpontok létesítését foglalják magukba további NATO-csapatok fogadására az észak-atlanti szövetség június végi, madridi csúcstalálkozóján született megállapodások értelmében.

"A biztonság kiemelt jelentőséggel bír politikánkban. A GDP arányos 2,5 százalékos emelésre már kötelezettséget vállaltunk, de lehet, hogy mindez nem lesz elegendő és erre fel kell készülnünk" – tette hozzá Levits.

A balti államok és Oroszország esetleges közvetlen konfrontációját firtató kérdésre a lett államfő elutasítóan válaszolt. "Nem... ennek legfőbb oka, hogy a NATO képes megvédeni minden egyes tagállamát és ehhez nagyon erős politikai akarat is van" – fogalmazott.

Hírügynökségek felidézték, hogy a szomszédos Litvánia és Lengyelország is nemrég bejelentette, hogy a GDP 3 százalékára tervezi emelni védelmi kiadásait.

Lettország az elsők között követelte a nyugati szankciók keretében befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna újjáépítésére. Levits közölte, hogy európai jogászok jelenleg azon fáradoznak, hogy miként lehetne ezt megvalósítani.

Mint mondta, Oroszország a második világháború óta nem tapasztalt mértékben sértette meg a nemzetközi jogot, amely egyben háborús jóvátételre is tartalmaz rendelkezéseket. "Nem szabad engednünk, hogy államok következmények nélkül megsértsék a nemzetközi jogot" – tette hozzá.

Artis Pabriks lett védelmi miniszter még július elején jelentette be, hogy visszaállítják a 2000-es évek közepén eltörölt kötelező sorkatonai szolgálatot. Lettország a NATO-csatlakozás után beszüntette a kötelező katonai szolgálatot. A balti EU-tagállam hadserege 2007 óta hivatásos katonákból és önkéntes nemzetőrökből áll, akik hétvégenként részmunkaidőben teljesítenek szolgálatot.

A kevesebb mint kétmillió lakosú, Fehéroroszországgal és Oroszországgal határos országban jelenleg mindössze 7500 aktív katona és nemzeti gárdista szolgál, akiket 1500 fős NATO-kontingens támogat.

Az elképzelések szerint 2023-tól egyelőre önkéntes alapon működne a sorkatonai szolgálat, amely csak 2028-tól fog ismét kötelező jelleget ölteni. Az általános hadkötelezettségről és a védelmi kiadások növeléséről szóló terveket még a lett parlamentnek is jóvá kell hagynia.

(MTI)

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.