A Maori Párt Új-Zéland hivatalos nevét Aotearoára változtatná

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 14.

Külpol

Aláírásgyűjtést indítottak.

Aláírásgyűjtést indított kedden az egyik új-zélandi párt az ország hivatalos nevének megváltoztatására.

A csendes-óceáni szigetország új hivatalos neve a petíció értelmében az őslakos maorik által használt Aotearoa lenne, amelynek leggyakoribb fordítása "a hosszú fehér felhő földje". A szónak azonban vitatott a története, a feltételezések szerint eredetileg ugyanis csak az Északi-szigetre, és nem az egész országra használták.

 Az őslakosok érdekeit képviselő Pati Maori (Maori Párt) emellett azt is szeretné, ha 2026-ra a települések is visszakapnák maori elnevezésüket - közölték a párt társvezetői, Rawiri Waititi és Debbie Ngarewa-Packer.

Rég itt lenne az ideje, hogy a maori nyelvet visszaállítsák ennek az országnak az első számú és hivatalos nyelvévé. Polinéz ország vagyunk, Aotearoa a nevünk

- fogalmazott Rawiri Waititi, hozzátéve, hogy az őslakosoknak "halálosan elegük van" az ősi nevek elkorcsosításából és semmibevételéből. "Ez a 21. század, változások kellenek" - jelentette ki.

Debbie Ngarewa-Packer hozzáfűzte, hogy a névváltoztatások és a gyarmati irányvonal az oktatási rendszerben azt eredményezte, hogy a maori nyelv ismerete 90 százalékról 26 százalékra szorult vissza 1910 és 1950 között az őslakosok körében, manapság pedig 20 százalék körüli. Az ország hivatalos nevének megváltoztatása segítene "visszaállítani a nyelvünk helyzetét" - vélekedett Debbie Ngarewa-Packer.

Új-Zélandon sok vállalkozás és minisztérium, kormányzati hivatal már használja az Aotearoa elnevezést, amelyet az útleveleken is feltüntetnek.

Az angol és az új-zélandi jelnyelv mellett a maori nyelv 1987 óta az egyik hivatalos nyelv a szigetországban.

Címlapkép: Őslakosok harci bemutatójukkal köszöntik Károly walesi herceget Aucklandban 2019. november 19-én. MTI/EPA/David Rowland

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.