A Muszlim Testvériség és a Hamász feltételezett támogatóin ütöttek rajta az osztrák hatóságok

  • narancs.hu
  • 2020. november 9.

Külpol

Az akcióra állítólag több mint egy éve készültek, nem áll összefüggésben a múlt heti bécsi terrortámadással.

Rajtaütéseket hajtottak végre az osztrák hatóságok hétfőn kora reggel olyan személyek és egyesületek ellen, amelyek a gyanú szerint támogatták a Muszlim Testvériség iszlamista csoportot és a Hamász palesztin mozgalmat – közölte a grazi ügyészség.

A műveletek mintegy 70 gyanúsítottat érintettek, több száz rendőr hatvan lakást, házat, üzletet és egyesületi helyiséget kutatott át Ausztria négy tartományában. Harminc embert előállítottak, őket a hatóságok kihallgatják. Az akciók során mobiltelefonokat, számítógépeket és dokumentumokat is lefoglaltak.

A hatóságok közlése szerint a rajtaütésekre több mint egy éve készültek, és nem állnak összefüggésben a múlt heti bécsi terrortámadással.

A rendőrségi akció célpontjai olyan személyek voltak, akik gyaníthatóan valamilyen terrorszervezethez tartoztak, terrorista tevékenységet pénzeltek, államellenes kapcsolataik voltak, bűnszervezetekkel tartottak fenn kapcsolatot vagy pénzmosásban vettek részt – mondta el Karl Nehammer belügyminiszter.

A művelet eredményeként "megnyesték a politikai iszlám gyökereit" –jelentette ki, hozzátéve, hogy a szélsőséges erők táptalajára sikerült csapást mérni. Megjegyezte azt is, hogy a jogállam adta valamennyi lehetőséget kihasználva az osztrák hatóságok teljes erővel fellépnek a szélsőséges és embertelen szervezetek ellen.

Susanne Raab integrációs miniszter a rendőrségi akcióval kapcsolatban kiadott közleményében kiemelte, hogy az Ausztriába bevándorló külföldiek integrációja szempontjából is veszélyes, ha a politikai iszlám befolyása a Muszlim Testvériséghez hasonló szervezeteken keresztül egészen Ausztriáig elér. A miniszter olyan "államellenes összefonódásokra" utalt, amelyek "ki akarják használni és belülről igyekeznek megváltoztatni" Ausztria demokratikus berendezkedését.

A grazi ügyészség közleményében hangsúlyozta: az akciók nem az iszlám vagy a muszlim vallásúak ellen irányultak, a Muszlim Testvériséget nem vallási szervezetnek, hanem vallási hátterű, politikai szélsőségnek tekintik. A razziák azoknak a muszlimoknak a védelmét is szolgálják, akiknek a vallásával visszaélve igyekeznek egyes csoportok alkotmányellenes ideológiákat terjeszteni.
Kifejtették továbbá, hogy azért vették célba a világszerte aktív Muszlim Testvériség feltételezett tagjait és támogatóit, mert ez egy radikális iszlamista, erőteljesen zsidóellenes szervezet, amelynek fő célja, hogy az iszlám jogrenden alapuló iszlám államot hozzanak létre a világon mindenhol. Az eddigi nyomozás alapján látható, hogy a Muszlim Testvériség konkrét kapcsolatokat tart fenn terrorcsoportokkal és szoros ideológiai és pénzügyi kapcsolatokat ápol a szíriai és iraki polgárháborúkban aktív radikális iszlamista csoportokkal.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.