A román helyreállítási tervet jóváhagyta az Európai Bizottság

Külpol

29,2 milliárd euró jár Romániának a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolására.

Zöld jelzést kapott az Európai Bizottságtól (EB) hétfőn a román nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi terv (PNRR), amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó európai uniós pénzügyi csomagból Romániának jutó 29,2 milliárd euró felhasználási módját részletezi.

 A jóváhagyott tervet Ursula von der Leyen, az EB elnöke ünnepélyes keretek között adta át hétfőn Bukarestben Klaus Iohannis román államfőnek és Florin Citu miniszterelnöknek.

 A bukaresti sürgősségi egyetemi kórházban tartott közös sajtóértekezletükön az EB elnöke rámutatott: a román helyreállítási terv az új nemzedéket szolgálja, 41 százaléka a zöld energia meghonosítását támogatja. A keretösszeg 21 százalékát fordítják a digitalizálásra, a közszolgáltatások korszerűsítésére, jelentős alapok állnak rendelkezésre a romániai egészségügyi szolgáltatások és oktatási rendszer fejlesztésére.

Ursula von der Leyen gratulált a román hatóságoknak a terv kidolgozásához, és arra figyelmeztette őket, hogy "ez nem az út vége", a projektek megvalósítása, a pénzalapok lehívása során "minden elvárást be kell tartani".

A román államfő szerint a PNRR brüsszeli elfogadása csak "szakaszgyőzelem", az ország előtt álló legnagyobb kihívás, hogy a PNRR-be foglalt reformokat és beruházásokat, maradéktalanul meg is valósítsák. Iohannis szerint a román helyreállítási terv nem szándéknyilatkozat, hanem pontos menetrend. Úgy vélte: életbe léptetését nem veszélyeztetheti a jelenlegi bukaresti koalíciós válság, hiszen a terv olyan célkitűzéseket tartalmaz, amelyekkel "mindenki egyetért".

A román kormányfő szerint a PNRR megvalósulása révén Románia felzárkózhat az unió középmezőnyéhez. Felidézte: a Next Gereration EU pénzügyi keretből rendelkezésére álló alapok egy harmadát Románia a szállítási infrastruktúra fejlesztésére fordítja: 3,1 milliárd eurót autópálya-építésre, 3,9 milliárdot a vasút korszerűsítésére, 600 milliót a bukaresti és kolozsvári metróépítésre.

Florin Citu azt ígérte: a román kormány életbe lépteti a PNRR-ben vállalt adó- nyugdíj- és bérreformot, ugyanakkor a polgárok életminőségét javító beruházásokra összpontosít, mert "nem topoghat egy helyben, amikor mindenki fejlődik". A bukaresti kormány az első 3,8 milliárd eurót még idén le akarja hívni.

Románia - más államoktól eltérően - nemcsak a vissza nem térítendő támogatást, hanem a kedvezményes hitel formájában rendelkezésére álló keretet is igénybe akarja venni. A nemzeti helyreállítási terv szerint a bukaresti kormány 14,25 milliárd euró támogatást és 14,94 milliárd eurós hitelt akar elkölteni 2026 decemberéig a Next Generation EU alapból.

Arról, hogy mikor hagyhatja jóvá a magyar kormány helyreállítási tervét az Európai Bizottság itt írtunk részletesen:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.