Mikor hagyja jóvá Brüsszel a magyar helyreállítási tervet?

Külpol

Az Európai Bizottság szeptember 30-ig tolta ki Magyarország helyreállítási tervének értékelési határidejét. Korrupcióellenes garanciákat várnak a magyar kormánytól, a tét 2500 milliárd forint.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. augusztus 5-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

Az orvosi béremelés 300 milliárd forintos többletköltsége, fűtés-korszerűsítés és/vagy napelemes rendszer kiépítése közel 35 ezer háztartásban, kerékpárút-fejlesztések 260 kilométeren, HÉV-vonalak korszerűsítése 61 kilométeren, 3300 új bölcsődei férőhely létrehozása, notebook minden ötödikes és kilencedikes diáknak – egyebek mellett ezeket a projekteket finanszírozná a kormány 2026-ig az Európai Unió helyreállítási alapjából.

Magyarország 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást hívhat le az alapból, amelynek különlegessége, hogy a „normál” uniós költségvetéssel ellentétben nem közvetlen tagállami befizetésekből, hanem közös hitelfelvételből finanszírozzák. Ezt a 7,2 milliárd eurót a kormány 2511 milliárd forintra fordította le, ami azt jelenti, hogy a következő években átlagosan 350-es forint/euró árfolyammal számolnak. Május 11-én nyújtották be az Európai Bizottsághoz a pénz felhasználását részletező Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET). A Bizottságnak alapesetben két hónapja lett volna a HET jóváhagyására, azonban nem tudott határidőre megállapodni a magyar kormánnyal, ezért július végén az értékelési időszak meghosszabbítását javasolta szeptember 30-ig, amit Orbánék tudomásul vettek. Információink szerint

a Bizottság azt kifogásolja, hogy a HET nem reagál kellőképpen a Magyarország felé korábban megfogalmazott országspecifikus ajánlásokra, illetve nem garantálja a korrupció, csalás és összeférhetetlenség megelőzését a pénzfelhasználás során.

A legkonkrétabb elvárásokat eddig Didier Reynders igazságügyért felelős biztos fogalmazta meg, amikor a HVG-nek azt nyilatkozta, a Bizottság addig nem hagyja jóvá a tervet „amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot, és nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok”.

A kormány persze azt kommunikálja, hogy a Bizottság a júniusban elfogadott LMBTQ-ellenes (az ő szóhasználatukban „gyermekvédelmi”) törvény miatt támadja Magyarországot a helyreállítási pénzek visszatartásával is. Nagy baj ugyanakkor nincs – állítja a kormány –, mert a projekteket a terv jóváhagyásáig elkezdjük megvalósítani a hazai költségvetésből. Orbán Viktor július 23-i rádióinterjújában még egy „magyar helyreállítási alap” létrehozásáról is beszélt. Ezt gond nélkül meg is lehet csinálni, de az uniós támogatások előfinanszírozásának idővel komoly költségei lesznek, és ott van az a kockázat is, hogy esetleg egyáltalán nem érkezik pénz Brüsszelből, vagy csak a tervezettnél kevesebb.

Nehezen indult

A május 11-én leadott HET eleve egy második verzió volt, teljesen más volt a tartalma, mint a nem egészen egy hónappal korábban társadalmi egyeztetés céljával nyilvánosságra hozott első tervezetnek. A helyreállítási alapból a 7,2 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás felett közel 10 milliárd euró kedvező kamatozású hitelre is jogosultak lennénk, és a kormány a HET első változatában még ezzel a pénzzel is kalkulált, így összesen 5800 milliárd forint lehívását tervezte.

Végül azonban csak 2500 milliárdról adták be a tervet, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter akkori nyilatkozata alapján azért, mert szeretnék minél alacsonyabb államadósság mellett végrehajtani a gazdaság újraindítását. Sajtóhírek szerint inkább az lehetett az oka a hitelrész elhagyásának, hogy a Bizottság nem akarta finanszírozni az eredeti tervben szereplő egyes projekteket, például az alapítványokhoz kiszervezett egyetemek fejlesztését. Ezt lényegében Varga Mihály pénzügyminiszter is elismerte, amikor az atv.hu-nak adott minapi interjújában bevallotta, hogy „Brüsszel vitatta ennek a felsőoktatási csomagnak a nagyságrendjét”. A felsőoktatási intézmények számára eredetileg betervezett 880 milliárd forint a beadott tervben ennek megfelelően le is csökkent 64,2 milliárdra (emellett van még egy 32,3 milliárdos program felsőoktatási digitális tananyag fejlesztésére). A kormány persze azt mondja, hogy a végső tervből kihagyott 3300 milliárd forintnyi fejlesztés is megvalósul a következő években hazai forrásból. Ezt ugyanakkor nehéz lesz megcsinálni úgy, hogy az államadósság ne nőjön még nagyobb mértékben, mint amit a helyreállítási alap hitele okozott volna, hiszen a Bizottságon keresztül jóval kedvezőbb feltételekkel juthatnánk hitelhez, mint saját jogon.

A Bizottság mindenesetre a megkurtított HET-tel sem volt elégedett, ezt jelzi az értékelési határidő kitolása. Ami önmagában nem tragédia, hat másik országnál – Lengyelország, Románia, Finnország, Málta, Észtország, Svédország – is ezt alkalmazza a Bizottság, két tagállam – Bulgária és Hollandia – pedig még le sem adta a nemzeti helyreállítási tervét (mindkét országban választások voltak az idén, vélhetően az elhúzódó koalíciós tárgyalások is nehezítik a tervek összeállítását). Nem mi állunk tehát a legrosszabbul, bár azt is érdemes megjegyezni, hogy a hosszabbítással érintett másik hat tagállam maga kérte a határidő kitolását, míg Magyarország esetében a Bizottság javasolta ezt, jóval az eredeti határidő letelte után.

Ez arra utalhat, hogy a magyar tervvel komolyabbak a problémák, vagy legalábbis nagyobb a feszültség a magyar kormány és a Bizottság között, mint a többi esetben.

A HET jóváhagyásának csúszása azt jelenti, hogy a helyreállítási alap pénzei is késéssel érkeznek. Ha a szeptember 30-i határidőig sikerülne megállapodni a Bizottsággal, az sem járna a pénzcsap azonnali megnyitásával. A helyreállítási tervet a pozitív bizottsági értékelés után az Európai Tanácsnak – jellemzően a gazdasági és pénzügyminiszterek formációjának – is meg kell szavaznia, ezután köt a Bizottság finanszírozási szerződést a kormánnyal, és innen számítva két hónapon belül érkezhet meg az első kifizetés egy 13 százalékos előleg formájában (Magyarországnak 326 milliárd forint). Ha szeptember 30-ig nincs egyezség, akkor a Bizottság negatív értékeléssel is előterjesztheti a magyar HET-et (ekkor jövőre kellene egy átdolgozott tervet benyújtanunk), vagy tovább tolhatja az értékelés határidejét, a helyreállítási alapról szóló uniós rendelet ugyanis nem határozza meg, hogy hányszor és mennyi idővel lehet hosszabbítani.

Prime Minister of Hungary Viktor Orban in Brussels

 
A kijárat vagy a pénztár felé invitál?
Fotó: Europress Fotóügynökség

Forró témák

Az említett rendelet számos követelményt állít a nemzeti helyreállítási tervekkel szemben, egyebek mellett azt, hogy reagáljanak az adott tagállamnak megfogalmazott ország­specifikus ajánlásokra (ezeket minden évben a Bizottság terjeszti elő az éves országjelentései alapján, és azokat a Tanács hagyja jóvá), illetve hogy garantálják a korrupció, csalás és összeférhetetlenség megelőzését a pénzfelhasználás során. Ha e két követelmény valamelyikének nem tesz eleget a HET, az elég indok a negatív bizottsági értékelésre. Magyarországnál a két feltétel valójában összecsúszik, mert a Bizottság éppen azokat az országspecifikus ajánlásokat kéri számon a kormányon, amelyek a korrupció elleni hatékony fellépéssel függenek össze.

Hogy konkrétan mit (milyen tartalmú jogszabály-módosítást, intézményátalakítást) vár a Bizottság a kormánytól a HET jóváhagyásához, azt egyelőre egyik fél sem közölte, ami arra utal, hogy mindkét oldalon van valamekkora rugalmasság és megegyezési szándék. Az elmúlt évek országspecifikus ajánlásaiból és a Magyarországról szóló jogállamisági jelentésekből nagy vonalakban azért következtethetünk arra, mit szeretne elérni a Bizottság. Az ügyészségről például a 2019-es és a 2020-as ajánlásokban is azt írják, hogy „aggodalomra ad okot a vizsgálatok lezárására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság, mivel nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat az ilyen döntések megtámadására”. Erre elvben megoldás lehet a német büntetőjogban létező „vádkikényszerítési eljárás” bevezetése, amivel az ügyészségnek a nyomozást vádemelés nélkül lezáró határozatát bíróságon lehetne megtámadni. A Bizottság idei jogállamisági jelentése az ügyészséggel kapcsolatban kifogásolja még azt a szabályt, amelynek alapján a legfőbb ügyész a mandátumának lejárta után is hivatalban maradhat, ha utódját nem sikerül kétharmaddal megválasztani, illetve azt, hogy a felettes ügyészek meghatározott kritériumrendszer és írásbeli indoklás nélkül vehetnek át ügyeket beosztottjaiktól.

A bírói függetlenség terén a 2019-es ajánlások az Országos Bírói Tanács erősebb jogköreit hiányolják, a jogállamisági jelentés pedig a Kúria új elnöke (Varga Zs. András) kinevezéséről értekezik hosszan, kritizálva azt, hogy volt alkotmánybírókat mindenféle eljárás nélkül kúriai bíróvá lehet kinevezni. A 2019-es és a 2020-as ajánlások is bírálják az egyajánlatos közbeszerzések magas arányát és a magyar közbeszerzések ellenőrzési rendszerének „gyengeségeit”. A jogállamisági jelentés megemlíti, jogbizonytalanság van azzal kapcsolatban is, hogy az újonnan létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokra kiterjed-e a közbeszerzési kötelezettség. A korrupciós kockázatokkal függ még össze az az ajánlás, amely a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítását célozza – itt a közérdekű adatigénylések teljesítéséért felszámítható visszatartó erejű díjak eltörlése és a veszélyhelyzetben bevezetett, meghosszabbított válaszadási határidő visszavonása lehetne a megoldás.

Az országspecifikus ajánlásokra a kormány már a HET-ben megpróbált válaszolni, de nem lehet csodálkozni azon, hogy a felkínált változtatások nem győzték meg a Bizottságot – véli Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Az ügyészség hatékonyságát például egy informatikai fejlesztéssel javítaná a tervezet, miközben Ligeti szerint

a valódi probléma egyértelműen az, hogy bizonyos ügyekben az ügyészség rendszerszinten blokkolja a vádemelést.

A bírói függetlenség témakörében a HET első vázlata kutatásokat és workshopokat irányzott elő – a végleges verzióból aztán inkább teljesen kihagyták ezt a problémát. „A közbeszerzéseknél legalább elismeri a helyreállítási terv, hogy gond van az egyajánlatos közbeszerzések magas arányával, de itt sem néz szembe azzal, hogy ennek oka a közbeszerzések irányított jellege, és az, hogy bizonyos piaci szegmensekben már csak haveri cégek maradtak versenyben” – mondja Ligeti. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a portfolio.hu-nak nyilatkozva két további intézkedést említett, de egyik sem hangzik úgy, mint ami eloszlathatná a Bizottság kételyeit: civil szervezetek részvételével felállítanak egy korrupcióellenes munkacsoportot, illetve a Bizottság javaslatára elkezdik használni az Arachne nevű kockázatelemző szoftvert (ez a cégadatok alapján jelzi, ha valamilyen szempontból gyanús cég pályázik EU-s támogatásra).

Ára lesz

Kormányzati szereplők némileg eltérő hangnemben nyilatkoznak arról, mikorra várják a magyar terv elfogadását. Ágostházy optimista, szerinte az ősszel meglesz az alku. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanakkor többször beszélt arról, hogy az sem okozna gondot, ha a választásokig nem jönne uniós pénz; már idézett interjújában egy 10-es skálán 8,5-re tette annak valószínűségét, hogy a ’22-es választások előtt lesz megállapodás. A HET mielőbbi jóváhagyása azért is fontos lenne, mert ahhoz, hogy megkapjuk a 13 százalékos előleget, idén december 31-ig a Tanácsnak is rá kellene bólintania a magyar tervezetre. Az előleg 326 milliárd forintja persze ellenkező esetben sem vész el, csak éppen nem előleg formájában, hanem a HET-ben vállalt célok teljesítésével párhuzamosan, a Bizottságtól félévente érkező utalásokkal érkezhet.

Ha abban bizonytalan is a kormány, hogy mikor, azt biztosra veszi, hogy előbb-utóbb jóváhagyja az EU a magyar helyreállítási tervet – legalábbis magabiztosságra utal, hogy a jóváhagyás hiányában is elkezdték a HET-ben leírt fejlesztéseket. Bizonyos tételeket eleve utólag forgattak be a HET-be – ilyen például az orvosi béremelés –, július 30-án pedig megjelent a helyreállítási alap első pályázati kiírása, egy 50 milliárd forint keretösszegű támogatás az egészségügyi projektek előkészítésére. Az idei költségvetésben 450 milliárd forint kiadást és 326 milliárd forint bevételt terveztek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz soron (utóbbi pontosan megegyezik a várt előleg összegével), jövőre szintén 450 milliárd forint kiadással és 348 milliárd forint bevétellel számol a költségvetés. Amennyiben az előleg nem érkezik meg, és a jövő évre várt összeg (vagy annak egy része) is csúszik, az megdrágítja a fejlesztések finanszírozását, még akkor is, ha végül a teljes keretet megkapjuk az EU-tól.

 Többfrontos küzdelem

Kisebb figyelem mellett, de a helyreállítási alap tárgyalásaival párhuzamosan zajlanak az egyeztetések a magyar kormány és a Bizottság között az új uniós költségvetési ciklus kohéziós programjairól is. Kohéziós forrásként 22,5 milliárd euróra számíthat Magyarország a következő hét évben, 350 forintos árfolyammal számolva ez 7875 milliárd forintnak felel meg. Egyelőre a Bizottság nem kötött erről az összegről partnerségi megállapodást Magyarországgal, és a kormány operatív programjait sem hagyta jóvá. A programok értékelésekor a Bizottság a helyreállítási alaphoz hasonlóan figyelembe veszi az országspecifikus ajánlások teljesítését, de a Népszava információi szerint az előzetes tárgyalásokon nem ebbe kötöttek bele, hanem azt az összeget kevesellték, amit a kormány oktatásra és humánerőforrás-fejlesztésre fordítana.

Érdemes tudni, hogy a Bizottságnak akkor is marad ütőkártyája, ha jóváhagyja a HET-et és a kohéziós programokat. Január 1-jétől hatályos az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, ami alapján a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel felfüggesztheti az uniós pénzek kifizetését, ha egy tagállamban „a jogállami elvek megsértése” veszélyezteti a szabályos pénzfelhasználást. A Bizottság eddig nem alkalmazta a jogszabályt, mert a magyar és a lengyel kormány megtámadta azt az EU Bírósága előtt. A bíróság gyorsított eljárást rendelt el, a tárgyalás október 11–12-én lesz. A Bizottság ugyanakkor azt ígérte, hogy az első jogállamisági eljárások előkészítő szakaszát akár már ez előtt, ősz elején megnyitja.

„Ha a magyar államnak kell előfinanszíroznia a helyreállítási alap fejlesztéseit is, az csak hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással képzelhető el, aminek természetesen kamatköltsége van” – mondja a Narancsnak László Csaba közgazdász, volt pénzügyminiszter. Jelenleg 2 százalék körüli éves kamattal tudunk devizakötvényt kibocsátani, vagyis ha feltételezzük, hogy mind a 2500 milliárd forintot meg kell előlegezni, annak éves szinten 50 milliárd forint lesz a finanszírozási költsége. Összességében – a kötvény lejárati idejétől is függően – ez a szcenárió komolyan ráfizetéses lehet ahhoz képest, mint ha a projektek előrehaladtával párhuzamosan érkezne a pénz a helyreállítási alapból, és nem kellene eladósodni a finanszírozásukhoz.

László Csaba arra is rámutat, hogy bár az uniós fejlesztések előfinanszírozása statisztikai értelemben nem számít bele a költségvetési hiányba,

a hitelfelvétel növeli az államadósságot.

Az államadóssági rátát pedig az Alaptörvény és a gazdasági stabilitási törvény értelmében évről évre csökkenteni kellene a kormánynak (különleges jogrend idején, illetve a nemzetgazdaság „tartós és jelentős visszaesése esetén” ettől a szabálytól elvben el lehet térni, de minthogy a kormányzati kommunikáció szerint az idén már dübörög a gazdaság, a különleges helyzetre való hivatkozást valószínűleg szívesen elkerülnék). 2020 végén 80,4 százalék volt az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, a 2021-es költségvetési törvény szerint ezt kell év végére 79,9 százalékra levinni, amit veszélyeztethet a HET elfogadásának csúszása, bár László Csaba szerint a kormány kezére játszik a GDP-növekedés, a már az MNB ízlésénél is magasabb, EU-rekorder infláció és az, hogy előrelátó módon tavaly éppen az év vége előtt nyomták fel az adósságrátát.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk