A török hatóságok birtokában lévő hangfelvételen a szaúdi trónörökös embereinek hangja hallható
Hasogdzsi_top_story_lead.jpg

A török hatóságok birtokában lévő hangfelvételen a szaúdi trónörökös embereinek hangja hallható

  • MTI
  • 2018. november 19.

Külpol

Két részből álló, tizenegy perces hangfelvétel van a török nyomozók birtokában a Hasogdzsi-gyilkosságról, hét szaúdi férfi hangja hallható a felvételeken, amelyek bizonyítékul szolgálnak arra is, hogy a szaúdi ellenzéki újságírót összeverték, mielőtt megölték.

Mindezt a Habertürk török televízió megfigyelője közölte, Cetiner Cetin amerikai forrásokra hivatkozva. 
Cetin szerint Gina Haspel, CIA igazgatója meghallgatta, és magával vitte a felvételeket Washingtonba.
Az első, hétperces felvétel Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusának földszintjén, a konzuli osztály fogadótermében készült. Ide ment be október 2-án Hasogdzsi, itt fogadta őt a „kivégző csoport“ négy tagja, aki aznap érkezett Rijádból. Egyikük megfogta az újságíró kezét, aki erre éles hangon rendre utasította. „Engedje el a kezemet. Mit csinál?“ - mondta. A felvétel további részén az hallható, amint Hasogdzsi indulatosan vitatkozik ezekkel az emberekkel.
Cetin szerint a második, négyperces felvétel a fogadóterem melletti szolgálati helyiségben készült. Ezen az újságírón kívül hét ember hangja hallható, szóbeli sértegetések, verekedésről és bántalmazásról árulkodó hangok hallatszanak rajta.
A nyomozók a felvételen hallható emberek közül hatnak a hangját azonosították, a hetedik személyazonossága továbbra sem ismert.
A szobában, ahol a dulakodás és a bántalmazás folyt, a Hasogdzsit fogadó négy szaúdin kívül szintén ott tartózkodott Maher Abdel Azíz Mutreb, Mohammad bin Szalmán trónörökös volt testőre, akit a „kivégző csoport“ koordinátorának tartanak. A nyomozók neki tulajdonítják a felvételen hallható kijelentést: „Áruló, felelni fogsz".
A helyiségben tartózkodott Mohammed Ibrahim el-Otaibi, Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulja is. A megfigyelő szerint az erő alkalmazása miatt az újságíró nem tudott a lábán megállni. A nyomozók nem tudják, mi történt ezután, mert a főkonzulátus földszintjén csaknem két órán át nem készült hangfelvétel, amit a szaúdiak által bekapcsolt különleges hangtompító berendezéseknek tulajdonítanak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy Hasogdzsi érkezése előtt kikapcsolták az épületen belül lévő mind a 19 videokamerát.
A török nyomozók megállapították, hogy az első emeleti védett szobából 19 alkalommal telefonáltak Szaúd-Arábiába. Az első hívás Hasogdzsi érkezése után 13 perccel történt. Négyszer Szaúd al-Katani, a trónörökös tanácsadója telefonált. Hasogdzsi meggyilkolásának közvetlen időpontjára vonatkozóan a török nyomozóknak nem áll a rendelkezésükre hangfelvétel.
A megfigyelő szerint az újságíró meggyilkolása után a szaúdiak úgy döntöttek, hogy az áldozat ruháiba a csapat egyik tagját, az 57 éves Musztafa al-Mudeini mérnököt öltöztetik. A mérnök állítólag vonakodott magára venni „annak az embernek a ruháit, akit húsz perccel korábban megöltek", és panaszkodott, hogy Hasogdzsi cipője szorítja, ezért megengedték neki, hogy futócipőt vegyen fel. A szaúdi férfi kiment a főkonzulátus épületéből, gyalog végigment négy utcán, majd taxiba ült és az isztambuli óvárosba, a Kék mecset negyedbe hajtatott, ahol visszavette a saját ruháit, és visszatért a főkonzulátusra. 
Ezalatt a „kivégző csoport" bőröndökkel elhagyta a főkonzulátust, és egy fekete mikrobusszal átment a főkonzulnak a közelben lévő rezidenciájára. Negyvenhat perccel később megérkezett Otaibi is, aki a következő három napban nem hagyta el a rezidenciát, majd ezután sietve elutazott Isztambulból.
A szaúdi rendszert bíráló Dzsamál Hasogdzsinak október 2-án veszett nyoma országa isztambuli főkonzulátusán, ahová a török menyasszonyával szükséges házasságkötéséhez szükséges iratokért ment. A szaúdi hatóságok október 20-án bejelentették, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a főkonzulátus épületében. A nemzetközi közvélemény határozottan elítélte a bűncselekményt, és átlátható vizsgálat lefolytatására szólította fel Rijádot, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig kijelentette, hogy Hasogdzsi meggyilkolását gondosan megtervezték.
A szaúdi főügyészség közzétette a vizsgálat eredményét: 21 embert vettek őrizetbe, 11 ellen vádat emeltek az emberölésben való részesség miatt, ötre halálbüntetés kiszabását kérték. Mindazonáltal feltehetően az volt a terv, hogy nem megölni, hanem Rijádba akarták szállítani az újságírót. Hasogdzsi megöléséről a Rijádból érkezett szaúdi csoport vezetője döntött.
A szaúdi nyomozás megállapítása szerint a gyilkosságban közvetlenül öt ember vett részt, amit a kihallgatás során be is vallottak. A főkonzulátus épületében dulakodás kezdődött, az áldozatot megkötözték és nagy adag kábítószert fecskendeztek be neki, ami a halálát okozta. A holttestet a gyilkosság után feldarabolták, és kivitték a főkonzulátus épületéből.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.