Az amerikaiak megérkeztek Grönlandra, amit meg akarnak szerezni: „Kurva hideg van”

  • narancs.hu
  • 2025. március 28.

Külpol

J. D. Vance és Mike Waltz is ott van, pedig az új grönlandi kormány még éppen csak megalakult.

Donald Trump a hivatalba lépése óta arról beszél, hogy az Egyesült Államoknak át kell vennie az irányítást Grönland felett, noha a grönlandiak nagy többsége szívesebben tartozik Dániához. Donald Trump a kongresszusi beszédében is arról beszélt, hogy „így vagy úgy”, de megszerzik a szigetet, amely geostratégiailag fontos helyen fekszik, és az északi-tengeri hajózási útvonalak miatt Kína, Oroszország és Európa számára is nélkülözhetetlen. Arról, hogy mi Grönland jelentősége, korábban írtunk.

Az új grönlandi kormány a március eleji népszavazások után épp a mai nap alakult meg a jobbközép Demokraták vezetésével. Az új miniszterelnök, Jens-Frederik Nielsen gyorsan meg is jegyezte a riportereknek, hogy Dánia a legszorosabb partnerük, és tiszteletlennek nevezte, hogy J.D. Vance csupán pár órával utána intézi a látogatását, hogy a kormány megalakult.

A dán parlamentben komoly az aggodalom, hogy az Egyesült Államok Grönland annektálására készül. Rasmus Jarlov, a védelmi bizottság elnöke arról beszélt: „Nem adhatunk át 57 ezer állampolgárunkat, hogy akaratuk ellenére amerikaiakká váljanak.”

Helyi idő szerint délután negyed háromkor J.D. Vance kiszállt a repülőgépből. A riportereknek be is számolt, mit tervez a látogatással: „Ahogy már hallották, a Trump-kormányzat érdeklődik Grönland iránt, ezért erről is fogunk egy kicsit beszélni a média képviselőivel. A Trump-kormányzat valóban érdekelt az északi-sarkvidéki biztonságban. Ez egy fontos kérdés, és az elkövetkező évtizedekben csak még nagyobb jelentőséget fog kapni” – mondta.

De az amerikai alelnök, akit most a grönlandiak inkább hódítónak vagy ellenségnek látnak, azt is mondta: „Kurva hideg van.” Ez amúgy igaz: jelenleg éppen –19 Celsius fok.

J. D. Vance a Pituffik Űrbázison, egy amerikai támaszponton találkozott a Grönlandon állomásozó amerikai katonai vezetőkkel. A BBC híradása szerint bírálta Dániát, mert nem védi elég jól a szigetet, és figyelmeztetett, hogy Kína és Oroszország számára túl fontos lett Grönland, amit az európai szövetségesek is tétlenül néznek. 

„Üzenetünk Dániának egyszerű: nem végeztetek jó munkát Grönland népe érdekében. Ezért olyan Trump politikája, amilyen.”

Donald Trump közben a Fehér Házban nyilatkozott a sajtónak, és leszögezte, hogy meg fogják szerezni a szigetet. „Azt hiszem, az Európai Unió érti, de ha nem, akkor majd elmagyarázzuk nekik. Birtokolnunk kell Grönlandot. Ez nem egy olyan kérdés, hogy »szerintem megvagyunk nélküle«. Nem, nem vagyunk.”

Végül J.D. Vance távozott, és nem sok újat mondott

Az alelnök Trump szavaira reagálva kijelentette: „tiszteletben tartjuk a grönlandiak önrendelkezését.” Amikor arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok kidolgozott-e egy katonai tervet a terület megszerzésére, azt válaszolta, hogy szerinte a grönlandiak maguk fognak elszakadni Dániától, és ezt követően tárgyalásokra kerül majd sor az USA-val a jövőjükről. „Nem gondoljuk, hogy valaha is szükség lenne katonai erő alkalmazására” – tette hozzá.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.