Az Egyesült Államok szerint nincs jele annak, hogy Izraelnek köze lenne az iráni merénylethez

Külpol

Amit az amerikai dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni halálának évfordulóján követtek el.

Az Egyesült Államok szerint semmi nem utal arra, hogy Izraelnek köze lenne az Iránban szerdán elkövetett súlyos merénylethez – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője szerdán. John Kirby a Fehér Ház első 2024-es tájékoztatóján kijelentette, hogy az erőszakos cselekmény részleteiről Washingtonnak nincsenek információi, és egyben együttérzését fejezte ki az ártatlan áldozatok hozzátartozóival.

Az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál a kermáni temetőben végrehajtott robbantásokban a legfrissebb iráni adatok szerint 95-en meghaltak és 211-en megsebesültek. A terrorcselekményt a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján követték el.

 
Áldozatok holttestei Kermánban
Fotó: MTI/EPA/ISNA Hírügynökség/Szare Tadzsalli

A Fehér Ház illetékese a Hamász palesztin iszlamista mozgalom magas rangú vezetője elleni, Bejrútban elkövetett halálos dróntámadással kapcsolatban annyit mondott, hogy amennyiben igazak a jelentések, és Száleh Arúri valóban halott, akkor miután egy jól ismert globális terroristaként számon tartott személyről van szó, "senkinek nem kellene könnyeket hullajtani az elvesztése miatt".

John Kirby, a jemeni húszi lázadóknak szóló, szerdán kiadott nemzetközi felszólítás kapcsán – amelyet 12, túlnyomóan nyugati ország, köztük az Egyesült Államok jegyez – azt mondta, hogy a vörös-tengeri hajózási útvonalat érintő támadások nemzetközi kereskedelmet és az áruk szabad áramlását érintő fenyegetéseit egyre több ország ismeri fel, és tesz lépéseket.

Egy amerikai kormányzati illetékes szerdán egy sajtóbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a húszik állításával szemben az elmúlt hetekben általuk célba vett kereskedelmi hajók nagy részének nem volt köze Izraelhez, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok szerint azok az eszközök, amelyekkel a húszi támadásokat végrehajtják egyértelműen Iránból származnak. A jemeni fegyveres csoportok legutóbbi támadása egy dán illetőségű konténerszállítót ért december 30-án és 31-én. Először ballisztikus rakétát lőttek ki a tengeri járműre, majd a következő napon a húszik kishajókkal rohamozták meg. A kereskedelmi hajó segítségére siető amerikai katonai egységek a 4 hajóból 3-at megsemmisítettek.

A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl nyugati medencéjének biztonsága érdekében Jemen partjai körül jelenleg 3 ország – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország – 5 hadihajója teljesít szolgálatot, amelyek eddig a húszik által indított 4 ballisztikus rakétát és 17 drónt lőttek le.

A Fehér Ház szerdai sajtótájékoztatóján John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora arról is beszámolt, hogy az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon egyeztetett az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős miniszterével egyebek közt az izraeli hadsereg katonai akciójáról és a Hamász fogságában lévő túszok kiszabadulásának lehetőségeiről. Megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is együttműködik nemzetközi partnereivel, hogy Izrael rendelkezésére bocsássák az önvédelemhez szükséges eszközöket, valamint sürgeti a Gázai övezetbe irányuló humanitárius szállítmányok eljuttatását, továbbá megvédi érdekeit a közel-keleti régióban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.