„Egy hasznos beszélgetés után személyesen adtam át a Kárpátaljáról szóló dokumentumot Dmitrij Anatoljevics Medvegyevnek, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsa elnökhelyettesének, Oroszország korábbi elnökének, miniszterelnökének” – írta november 18-án Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke az X-en, és egy Medvegyevvel közös képet is posztolt. „A dokumentum részben az 1991-es népszavazásról szól, amely autonómiát biztosítana Kárpátaljának, de az ukrán parlament – a nemzetközi jogot megsértve – a mai napig nem ratifikálta a nép döntését. Másrészt a magyarokat és ruszinokat érő jogsértéseket soroltam fel” – folytatta, majd a kiegyensúlyozottság jegyében hozzátette, az amerikai nagykövetségnek postán küldte el a dokumentumot, és azt is kiemelte, nem kapott választ az ukránoktól.
Barátok közt
Toroczkai a november 15-én Szocsiban rendezett második BRICS–Európa konferencián vett részt több szélsőjobboldali és EU-szkeptikus politikus társaságában. Az eseményen igazán színes társaság jött össze: ott volt Pierre de Gaulle, Charles de Gaulle unokája, aki nemrég orosz állampolgárságot kért Vlagyimir Putyintól; vagy a legnagyobb szlovák kormánypárt, a Smer több képviselője, Romániából a hírhedt AUR-tól is jobbra álló SOS Romania EP-képviselője, a német AfD pedig Steffen Kotré Bundestag-képviselőt delegálta. A társaság euroszkepticizmusa és a mostanában ezzel együtt járó oroszpártisága nem újdonság, bár Medvegyevvel pacsizni még a Mi Hazánk elnökétől is újdonság. A 2008 és 2013 között Putyin helyére ideiglenesen beugró államfő – továbbra is feltétlen híve elődjének/utódjának – nem csak annak az orosz vezetésnek a képviselője, amely a többi közt a mi 1956-os forradalmunkról is intézményesítetten hazudozik, de már 2022 óta életvitelszerűen riogat a III. világháború esetleges kirobbantásával is. A tényleges hatalom nélküli Medvegyevet kijelentései alapján futóbolondnak is lehetne tekinteni, ám gyakran tesz kedves gesztusokat az európai revizionista szélsőjobbnak. 2023-ban például azt jósolta, hogy az ukránok hamarosan bekövetkező bukása után Magyarország és Lengyelország foglalhatja el Nyugat-Ukrajna egyes régióit. Vagy 2024-ben egy olyan térkép előtt pózolt, amely Kárpátalját magyar fennhatóság alatt ábrázolja. A jóslat nem jött be, mindenesetre most Toroczkai László ezzel az orosz politikussal próbálja megértetni Kárpátalja „helyzetét” egy 1991-es, azóta ezerszer félreértelmezett és jócskán túlhaladott népszavazás felidézésével.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
