Az ukrán bányászat teljesítménye az emberélet/millió tonna arányszámmal is mérhető: és a mutató évről évre romlik. Kínában a bányatulajdonosok a szerencsétlenségeket be sem jelentik. Romániában a Zsil-völgyi bányákban minden évben meghal valaki a sújtólégrobbanások miatt, és a hatóságok tehetetlenek: az egyik baleset után a felelősök 250 ezer forintnak megfelelő pénzbüntetést kaptak.

Az ukrán bányászat teljesítménye az emberélet/millió tonna arányszámmal is mérhető: és a mutató évről évre romlik. Kínában a bányatulajdonosok a szerencsétlenségeket be sem jelentik. Romániában a Zsil-völgyi bányákban minden évben meghal valaki a sújtólégrobbanások miatt, és a hatóságok tehetetlenek: az egyik baleset után a felelősök 250 ezer forintnak megfelelő pénzbüntetést kaptak.Az ukrajnai bányákban júliusban 61 bányász vesztette életét. Tavaly csaknem háromszázan, idén - eddig - több mint százötvenen haltak meg. De a korábbi adatok is elképesztők: az MTI szerint Ukrajnában 1,54-ről 4,4-re növekedett az egymillió tonna szén kitermeléséhez "szükséges" halálos áldozatok száma 1989 és 2000 között. (1989-ben Ukrajna még nem volt független állam.) Ukrajnában a bányák háromnegyede, több mint 150 létesítmény úgy működik, hogy az utóbbi húsz évben nem volt semmiféle felújítás, félszáz bánya életkora pedig meghaladja a száz évet is. Sőt vannak olyan létesítmények, ahol még kézzel fejtik a szenet. Ám a kormánynak nemhogy a biztonságra, de gyakran még a bérek kifizetésére sincs forrása.

Július 7-én a Donyeck megyei Ukrajina bányában, a hasonló nevű ország keleti részén vasárnap is dolgoztak, 670 méteres mélységben két fejtésnél is folyt a kitermelés. Időközben túl sok szénpor gyűlt össze egy szállítószalag fejénél, és tűz ütött ki (a szalag még a mentés idején is, napokon át folyamatosan izzott). Harmincöt bányászt a csillékben találtak meg holtan, a többiek (hetvenen-nyolcvanan) túlélték az esetet.

A kormány mindent megtesz

A tragédia után megindult felelősségrevonás során a biztonsági előírások megsértésének gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték a bányaigazgatót és a főmérnököt. (A reakció kísértetiesen hasonlít a repülőnapi szerencsétlenség utáni - egy Szuhoj vadászgép zuhant a nézőközönségre - "rendteremtésre", amikor a hadsereg vezetőit cserélte le Kucsma elnök.) Anatolij Kinah ukrán kormányfő két nap múlva, huszonkilenc bányász temetésén megígérte: a kabinet mindent megtesz, hogy a hasonló tragédiák ne ismétlődhessenek meg. Húsz nappal később, július 31-én a Zagyaszko-bányában történt újabb szerencsétlenség, ezúttal húszan haltak meg. Ekkor már személyesen Leonyid Kucsma rendelte el a vizsgálatot.

A Zagyaszko az egyik legjelentősebb ukrajnai bánya, a Népszabadság szerint a magánkézben lévő vállalkozás tízezer embernek ad munkát. A bányában három éve, illetve tavaly már történt egy-egy súlyos baleset, összesen 105 munkás halálát okozva.

Leonyid Kucsma nemzetközi segítséget kért a bányászat helyzetének javításához. A Világbank lépett is: szeptemberben állítólag 250 millió dollárt utal át az ukrán bányaipar fejlesztésére. Mindez persze nem nyugtatta meg a bányászokat: az egy hónapon belül bekövetkező harmadik szerencsétlenség után, augusztus elején Kijevben tüntetésen tiltakoztak az embertelen munkakörülmények ellen.

Ahol be sem jelentik

Talán az ukrajnainál is szörnyűbb a helyzet Kínában: a távol-keleti országban, amely a világ legnagyobb széntermelője, 1997 óta próbálják a kisebb, magántulajdonú bányák működését visszaszorítani, és ennek következtében 82 ezerről 23 ezerre csökkent ezen üzemek száma. Ezzel párhuzamosan a széntermelés 1,4 milliárdról egymilliárd tonnára esett vissza. A magánbányák bezárását a biztonsági intézkedések hiányosságaival magyarázták a helyi politikusok, de e lépések nem befolyásolták lényegesen a nyolcmillió embert foglalkoztató ágazat állapotát: idén eddig 3400 bányász vesztette életét Kínában, de tavaly jóval ötezer fölött volt az áldozatok száma. És ez csak a szénbányászat; a többi, érckitermeléssel foglalkozó létesítményben további kétezer halottat követelt a tavalyi üzemmenet. Persze az "állami" bányákban sem jobb a helyzet: az egyikben száztizenöten haltak meg - közöttük volt az állami munkafelügyelet helyi vezetője is, aki éppen a biztonságot ellenőrizte.

A kínai magánbányák hírhedtek különösen kegyetlen munkamódszereikről: Sanhszi tartomány - ez a legnagyobb széntermelő vidék - Fuyuan nevű bányájába idén május 4-én egyidejűleg tört be a víz és robbant fel a gáz. A tulajdonos megpróbálta eltitkolni a katasztrófát, így a mentési munkálatokat csak többnapos késéssel kezdhették meg, és azok éppen ezért már nem vezethettek eredményre.

Pénzbüntetés a felelősöknek

Romániában rendszerint sújtólégrobbanások miatt áll le a munka a bányákban. A Zsil völgyében az elmúlt években - és idén is - többször következett be tragédia. A leghírhedtebb bánya a vulkáni szénkitermelő üzem, ahol idén májusban tíz bányász (köztük egy magyar nemzetiségű) vesztette életét; és tavaly augusztusban ugyanitt tizennégyen, 1989-ben huszonkilencen, 1986-ban pedig harmincan. Az idei baleset után egyébként a román állami kőszénvállalat nyolc vezetőjét összesen mintegy 250 ezer forintnak megfelelő bírsággal sújtották.

Pataky-Tauszig Miklós