Bekeményíthetnek Trumpék: a vízumkérelmek elbírálásakor azt is ellenőrizhetik, mit posztoltunk a Facebookon

  • MTI
  • 2018. március 31.

Külpol

Egy tervezet szerint meg kell majd adni a fiókjaink adatait.

Az amerikai vízumért folyamodóknál várhatóan a közösségi médiában megjelent információkat is figyelembe veszik majd – erről küldte meg tervezetét pénteken az amerikai külügyminisztérium a Fehér Ház költségvetési hivatalának. Az MTI beszámolója szerint a tervezet, mely tükrözi Donald Trump elnök korábbi állásfoglalását, azt javasolja, hogy az amerikai hatóságok csaknem valamennyi, az Egyesült Államokba belépni szándékozóról gyűjtsenek adatokat a közösségi médiából is.

A külügyminisztérium tervei szerint az Egyesült Államokba bevándorló vagy nem bevándorló vízumot kérők nagy részének a vízumkérő lapon öt évre visszamenőleg fel kell majd tüntetnie bármely közösségi médiában létrehozott fiókjának adatait. Az információkat a vízumkérő személy azonosítására és ellenőrzésére használják majd fel.

A tervezetet a Fehér Ház költségvetési hivatalának (OMB) kell jóváhagynia.

Tavaly májusban a külügyminisztérium már utasította az amerikai konzulátusokat világszerte arra, hogy amennyiben nemzetbiztonsági okokból szükségesnek látják, egy-egy vízumkérőről szerezzenek be információkat a közösségi média platformjairól is. Az információ gyűjtése azonban nem volt előfeltétele a vízum kiadásának, ezt a konzulátusok belátására bízták.

A külügyminisztérium állásfoglalása szerint a szigorúbb ellenőrzés elsősorban azokra vonatkozik majd, akiknek esetében „indokoltan felmerül a részletesebb átvilágítás” a terrorizmust vagy más, az amerikai nemzetbiztonságot érintő kapcsolataik miatt, és ezért esetleg nem kaphatnak vízumot.

A Fehér Ház hivatalának hatvan napon belül kell döntenie a külügyi javaslat elfogadásáról vagy elvetéséről.

Trump: „Miért mindenki a szarfészek országokból jön hozzánk?”

Nehéz az élet a Fehér Házban.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.