Berlin a terrortámadás után – Az érdektelen ellenállók

  • B. Simon Krisztián
  • 2016. december 21.

Külpol

A terrortámadást követő napokban alig látni nyomát annak, hogy hétfőn mi rengette meg a német fővárost. De Angela Merkel támogatottsága biztosan nem fog nőni.

„Németország Berlin után már nem lesz ugyanaz, mint volt” – írja Angela Merkel német kancellárt szidalmazó véleménycikkében a konzervatív lengyel Rzeczpospolita napilap. Az utóbbi másfél nap viszont éppen arról árulkodik, hogy a német főváros immunrendszere ellenállni látszik a Vilmos császár-emléktemplom körüli karácsonyi vásárt ért terrortámadás hatásainak. A város nagyjából hatvan karácsonyi vásárának túlnyomó többsége ugyan nem nyitott ki kedden – szolidaritásból, na meg azért, mert a városvezetés erre kérte őket –, de az Alexander Platz virsliárusa rögtön biztosította a Spiegel tudósítóját, hogy semmiképpen sem a félelem hajtotta őket, amikor zárva hagyták bódéikat. Angela Merkel kancellár is a virsliárushoz hasonlóan fogalmazott a tragédiát követő beszédében: „Nem akarunk azzal a tudattal élni, hogy lebénít minket a gonosztól való félelem.” Ma pedig, ha minden igaz, kinyitnak a vásárok, és zavartalanul megy tovább az élet, hiszen a berliniek a sorscsapásokra nem a himnusz teli tüdőből való éneklésével reagálnak, hanem a teljes érdektelenség kifejezésével – így a hamburgi hetilap online kiadása.

És valóban, Neukölln és Mitte negyedekben, pár kilométerrel a támadás helyszínétől még hétfő este tíz-tizenegy körül sem lehetett látni nyomát bármiféle nyugtalanságnak. Az éttermek és kocsmák zavartalanul üzemeltek, a metrókocsikban elhelyezett hírszolgáltató képernyők egy szóval sem említették a Charlottenburg kerületben történteket, csak a telefonvonalak tűntek a szokásosnál forgalmasabbnak. Bár a hatóságok azt kérték este, hogy aki teheti, maradjon otthon, nem tűnt úgy, mintha ezzel sokakat távol tartottak volna az utcáktól.

„Háborús állapotok”

Persze nem mindenki őrizte meg a hidegvérét, a nagyobb hírportálok cikkeihez annyi komment – sokszor rémhír és spekuláció – érkezett, hogy több lap úgy döntött, átmenetileg leállítja a hozzászólásokat. Alternatív fórumokon hétfő este elterjedt az a hamis információ is, hogy az Iszlám Állam már magára is vállalta a támadás elkövetését, holott hivatalosan akkor még azt sem erősítették meg a hatóságok, hogy valóban terrortámadás történt. Ez pedig az összeesküvés-hívőkben azt a gyanút keltette, hogy a kormány el akar valamit tussolni.

false

 

Fotó: MTI

Berlinen kívül is forrongtak az indulatok. Klaus Bouillon, a Saar-vidék kereszténydemokrata belügyminisztere másnap már háborús állapotokról beszélt, és azt mondta egy interjúban, hogy komolyabban fel kellene szerelni a rendőrséget, és be kellene szerezni izraeli tankcsapdákat, hogy azzal garantálják a jövőbeli rendezvények biztonságát. A kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártja, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pedig felvetette, hogy innentől engedélyezni kellene, hogy otthon is bevessék a honvédséget. Hort Seehofer CDU-s bajor belügyminiszter bejelentette, hogy át kell beszélni újra (sokadszorra) a német bevándorlási és biztonságpolitikát, ami annak a jele, hogy pártja nagy valószínűséggel arra fogja használni a berlini tragédiát, hogy nyomást gyakoroljon a kancellárra, aki pár nappal ezelőtt egyszer már keményebb hangot ütött meg a bevándorlás és a menekültügy kérdésében, amikor bejelentette, hogy betiltaná Németországban a – majdnem teljes arcot eltakaró – burkát (holott alig pár tucat nő visel ilyet az országban).

A szélsőjobboldal sem engedhette meg magának, hogy szó nélkül hagyja a hétfő este történteket. Az AfD (Alternatíva Németországért) politikusa, Marcus Pretzell Twitteren azt írta, Merkel személyesen tehet a halálesetekről. A Kreml-propagandát terjesztő Russia Today hírportál német kiadásában pedig egy bizonyos Gert Ewen-Ungar párhozamot vont Merkel Szíria-politikája, a görög válság kezelése és a berlini terrortámadás között, hangoztatva, hogy Merkel a berlini eset után még inkább el fog szigetelődni politikailag, ennek ellenére nem valószínű, hogy felhagyna „külpolitikai ámokfutásával”. Drezdában ezzel egy időben „Állítsuk meg a terrort! Állítsuk meg Merkelt!” transzparensekkel tüntettek, szerda délutánra pedig az AfD, az identitáriusok és más szélsőséges csoportosulások százfős tüntetést jelentettek be a kancellári hivatal elé, hogy ezzel jelezzék, mennyire elégedetlenek Angela Merkellel és a politikájával.

Nem volt meglepetés

Mindeközben a Merkellel együtt kormányzó szociáldemokrata SPD inkább úgy döntött, hogy csak visszafogottabban hallatja most a hangját. Nem így a Zöldek. Irene Mihalic, a Zöldek parlamenti képviselője kiállt Merkel mellett (akivel pártja jövő évtől kezdve szívesen kormányozna koalícióban), és arról beszélt, hogy terrorveszély korábban is volt Németországban, így nem feltétlenül ért senkit meglepetésként, hogy egy ilyen cselekményre sor kerülhetett Berlinben is. Ugyanezt hangsúlyozza a berlini TAZ napilap vezércikke is, hozzátéve, hogy még mindig nagyobb az esély közúti balesetben meghalni, mint terrortámadásban – mégsem tiltják be az autókat. Éppen ezért, bármennyire felháborító, hogy védtelen, ünneplő embereket gyilkolt meg egy ámokfutó, nem követelhetünk aránytalanul szigorú lépéseket a hasonló esetek megelőzése érdekében.

A támadás helyszínétől nem annyira messze található Schaubühne színpadán Jörg Hartmann színész kedd este a meghajlás és taps után még arra kérte a nézőket, ne hagyják, hogy az indulatok vezéreljék őket az elmúlt nap sokkoló eseményei után. És hasonlókat írtak a baloldali német lapok is. A TAZ médiaelemzése szerint a legtöbb újságnak sikerült elkerülnie, hogy idő előtt terrorcselekményről beszéljen, ezzel elkerülve a pánikkeltést. A Facebook ugyanakkor követett el hibákat, véli a Zeit, hiszen jó előre támadásnak nevezte a történteket, amikor hétfőn este élesítette azt a funkcióját, amellyel Berlinben tartózkodó felhasználói jelezhették barátaik és családtagjaik felé, hogy épségben átvészelték az estét.

Kedden a városban nyugodtnak tűnt minden, az emléktemplom környékén többen virágokat helyeztek el, és számos berlini politikus is lerótta kegyeletét – bár a Berliner Zeitung beszámolója szerint többségük esetlennek hatott, nem lévén még gyakorlata az effajta rítusokban. A környéken ugyan még több helyütt útlezárások voltak és vannak, a gépfegyveres rendőröket pedig még szoknia kell a régi Berlinhez szokott szemeknek, de minden jel arra utal, hogy lassan Charlottenburgban is helyreáll az élet. Merkel támogatottságának ugyanakkor biztosan nem tett jót ez a hét sem.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.