Csokiból készítik el Picasso Guernicáját

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. április 23.

Külpol

Az 1937-es bombatámadás jövő évi évfordulójára készül negyven csokoládékészítő mester Baszkföldön.

Pablo Picasso Guernica című monumentális festményének életnagyságú, színes mását az Euskal Gozogileak nevű helyi egyesület 40 csokoládékészítő mestere mintázza meg. A projekt komoly technikai kihívás, mivel a kép 3 és fél méter magas, 8 méter hosszú. A cukrászok Lezo város nagyüzemi konyhájában 14 különálló táblát készítenek, amelyeket aztán összeillesztenek. A kész művet több helyszínen, köztük Gernika-Lumóban is ki fogják állítani.

Az egyesületnek az is célja, hogy a rendhagyó megemlékezéssel megmutassák, milyen mesterségbeli tudást és ügyességet igényel a munkájuk. „A cukrászat mindig is az haute cuisine, azaz a magas konyha szegény kishúga volt. Mi azt akarjuk, hogy a szektor megkapja a neki kijáró elismerést, csakúgy, mint a fine dining” – nyilatkozta Lorena Gomez, az egyesület elnöke.

Gernikát 1937 áprilisában bombázta le a spanyol polgárháborúban a Franco tábornok hadseregét támogató német Condor-légió. A városban 1654-en haltak meg, 889-en megsebesültek. A történelemben ekkor pusztítottak el először a levegőből egy egész települést.  

A támadás után néhány hónappal festette meg Picasso a képet a párizsi világkiállításra, a spanyol köztársasági kormány felkérésére,  egyfajta háborúellenes kiáltványként. A festmény a madridi Zsófia Királyné Múzeumban (Museo Reina Sofía) látható.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.