Harctéri biotechnológia A Pentagon által megbízott magas rangú szakértői bizottság olyan tudományos jelentést állított össze, amely a biotechnológia katonai célú felhasználási lehetőségeit taglalja. Az Opportunities in Biotechnology for Future Army Applications címet viselő tanulmányban felvetik egy bőrhöz hasonló élő szövetből álló, elasztikus páncél kifejlesztésének ötletét, amely képes lenne önmaga kijavítani a sérüléseit. A dokumentum szerint a harctérre induló katonákkal biomérnöki fejlesztésű nyomkövetőket kellene lenyeletni, így átláthatóbbá válnának a csapatmozgások, és könnyebben meg lehetne különböztetni a barátot az ellenségtől. A biológiai fegyverekre csuklóra szerelt bioszenzorok figyelmeztetnének, a vakcinákat gyors ütemben a harctéren tenyésztenék. Az ajánlásokban szerepel több, a katonák biológiai alapú teljesítménynövelését célzó ötlet, például agyi implantátumok használata, a hormonális reakciók valós idejű ellenőrzése és teljesítményfokozó drogok alkalmazása is.
Nem darabolják a Microsoftot A Microsoft számára kedvező döntés született múlt csütörtökön, amikor a washingtoni fellebbviteli bíróság semmisnek mondta ki a cég feldarabolásáról tavaly októberben hozott első fokú ítéletet. A hét bíróból álló testület egyúttal visszautalta az ügyet az elsőfokú bíróságra, amelyet Thomas Penfield Jackson bíró elfogultsága miatt új bíró kijelölésére kötelezett. A fellebbviteli bíróság ugyanakkor kimondta, hogy a Microsoft törvényellenes módszerekhez folyamodott az operációs rendszerek piacán birtokolt monopóliumának fenntartása érdekében. A Microsoft ellen az amerikai igazságügyi minisztérium és 19 szövetségi állam 1998-ban indított trösztellenes pert. Az EU szintén vizsgálja a Microsoft üzleti gyakorlatát.
Pert nyertek a szabadúszók Az amerikai legfelsőbb bíróság döntése szerint több nagy kiadóvállalat megsértette a szabadúszó újságírók szerzői jogait, amikor engedélyük nélkül közölték cikkeiket az interneten. A pert 1993-ban indította hat szabadúszó újságíró, élükön a New York-i székhelyű nemzeti írószövetség vezetője, Jonathan Tasini öt nagy médiavállalat ellen. A beperelt kiadók, így a New York Times, a Newsday, a Time újságok, a Lexis/Nexis online adatbázis és a University Microfilms International tulajdonosai azzal érveltek, hogy a kérdéses újságok internetes változatai a papírújság "átdolgozását" jelentették, ráadásul az utókor és a közönség érdekei sérülnek, ha a kérdéses cikkeket törölniük kell az adatbázisokból. Amennyiben egy napilap az interneten is közölni kívánja a papírváltozatban megjelenő cikkeket, ahhoz előbb a szerzők engedélyét kell kérnie Magyarországon is - nyilatkozta az Indexnek dr. Gyertyánfy Péter, az Artisjus szerzői jogvédő iroda főigazgatója. Az internetes publikáció nem utánközlésnek, hanem másik felhasználásnak számít, éppúgy, mintha egy szerző összegyűjtött cikkeit könyvben jelentetnék meg.
Titokzatos bolygók Hat Szaturnusz méretű sötét égitestet talált 8500 fényévre a Földtől a Hubble űrteleszkóp. A különös égitestek tömegük alapján bolygónak minősülnek, egyikük sem áll azonban csillag körüli pályán. Az égitesteket a Naprendszer és a Tejút középpontja között harmadúton elhelyezkedő M22-es gömbhalmaz négy hónapja tartó kutatása során észlelte az űrteleszkóp. Mivel az M22-ben találhatók az univerzum legöregebb csillagai, a kutatók azt valószínűsítik, hogy az égitestek alacsony fémtartalmú törpecsillagok.
Gömbvillám Somogyban Valószínűleg gömbvillám okozta tizenhét tehén pusztulását múlt pénteken a Somogy megyei Büssűben. A szemtanúk elmondása szerint olyan hang kísérte a jelenséget, mintha egy szuperszonikus repülőgépet indítanának be. Az állatok bőgni és ugrálni kezdtek, majd ájultan rogytak össze, a gulyás és a fejőnő életét csak a gumicsizma mentette meg. A boncolás kimutatta, hogy az állatok halálát szívmegállás okozta, ami feltehetőleg elektromos feszültség hatására következett be. A megyei katasztrófavédelmi igazgató szakértőt kért fel az ügy kivizsgálására.
Génmanipulált macska Amerikai kutatók olyan genetikailag módosított macskafaj létrehozásán dolgoznak, amelyet allergiások is tarthatnak. A connecticuti egyetem kutatócsoportja egy New York-i magáncég megbízásából próbálja hatástalanítani a macskákban azt a gént, amely az allergiát okozó fehérje termeléséért felelős. A laboratórium 2003-ra ígéri az első allergénmentes macskákat.
Antiglobalista hackerek Brazil globalizációellenes hackerek hatoltak be az olasz gazdasági minisztérium számítógéprendszereibe, miután kompromisszum született a tüntetők és az olasz hatóságok között a G8 genovai csúcstalálkozóján alkalmazandó biztonsági intézkedésekről. A rendőrség technológiai bűntényekkel foglalkozó részlegének sikerült idejében blokkolnia a támadást.
Száz terabit A Lucent Technologies Bell laboratóriumában végzett kutatás során kiderítették, hogy az optikai kábel maximális adatátviteli kapacitása másodpercenként száz terabit, körülbelül tízszerese annak, amit eddig gondoltak. Távközlési vállalatok az Egyesült Államokban az elmúlt négy évben kilencvenmillió dollárt költöttek 39 millió kilométer optikai kábel lefektetésére.
Zebralift A svájci Horlacher AG az úttesten való biztonságos átkeléshez egy különleges, zebraliftnek nevezett eszközt fejlesztett ki. A gyalogosokat átemelő lift kevesebbe kerülne, mint az aluljárók, de egyelőre még csak modellként létezik. A lift egy acélvázból áll, amely mintegy négy méter magasan íveli át az úttestet. Ezen mozog a gombnyomással vezérelhető kabin.
Gyász 45 éves korában elhunyt Jim Ellis, aki 1979-ben Tom Truscottal együtt alkotta meg a Usenet hálózatot, melyben a vitafórumok száma 1999 végére meghaladta a 37 ezret. New York-i otthonában elhunyt Michael Hauben, a "netizen", azaz netpolgár kifejezés kitalálója, aki 1992-ben elsőként alkalmazta ezt a kifejezést a The Net and Netizens: The Impact the Net Has on People´s Lives című tanulmányában.
