n Hatmilliárd forint internetesítésre Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (www. ihm.gov.hu) pályázatok útján az idén 6,05 milliárd forintot fordít informatikai, az információs társadalommal kapcsolatos fejlesztésekre.Az eDemokrácia program keretében 1,27 milliárd forint értékű számítógépre, kiegészítő eszközre, illetve internet-hozzáférésre pályázhatnak az önkormányzatok. Az eVilág program keretében egymilliárd forint értékű eszközre pályázhatnak például a levéltárak, a múzeumok és a közgyűjtemények, valamint a határon túli magyar szervezetek. A program célja, hogy az eszközök segítségével digitalizálhassák a nemzeti, illetve a határon túli kulturális értékeket. Kovács Kálmán informatikai miniszter az Esély a felzárkózásra elnevezésű programról elmondta, hogy a 880 millió forintos pályázat révén a társadalmi versenyképességet szeretnék javítani, továbbá bővíteni kívánják a közösségi hozzáférési lehetőségeket. A program keretében támogatják az internetes közösségi terek kialakítását és üzemeltetését például könyvtárakban, művelődési központokban és teleházakban. Az összesen egymilliárd forintos eGeneráció program fő célja számítógéphez és internet-hozzáféréshez segíteni a gyermekotthonokat és a védőnőket. Az információs műveltség térnyeréséért című, 1,9 milliárd forintos program során alsó tagozatban tanító pedagógusokat, valamint közgyűjteményi és közművelődési dolgozókat szeretnének számítógéphez és internethez juttatni.
n Terjed, de aggályos az e-szavazás Az elektronikus szavazás gyors és kényelmes módját biztosítaná az állampolgári jogok rendszeres gyakorlásának. Az erre a célra kifejlesztett rendszerek már több alkalommal is sikeresen vizsgáztak. Egy amerikai komputerszakértő azonban egyáltalán nem tartja biztonságosnak az eljárást. Kételyeit már megfogalmazta az amerikai kongresszus előtt is, ezen a héten pedig a brit miniszterelnöki kabinet tagjaival találkozik - közölte az Index a BBC nyomán. Rebecca Mercuri, a pennsylvaniai Bryn Mawr egyetem komputertudományokkal foglalkozó adjunktusa szerint az internetes szavazás sem biztonságos, hiszen a weblapok feltörhetők, a személyazonosságok ellophatók vagy hamisíthatók, a rendszert pedig a világ bármely pontjáról meg lehet támadni. Biometrikus technikák alkalmazása nélkül - ilyenek például az írisz- vagy az ujjlenyomat-azonosító eljárások - nincs megbízható módja annak, hogy megállapítsák, a szavazó valóban az-e, akinek mondja magát. Ezeknek a technikáknak az alkalmazása ugyanakkor veszélyezteti a választók anonimitását. Nagy-Britanniában egyébként már próbálkoztak elektronikus voksolással: a kelet-londoni Newham városrészben idén májusban elektronikus úton bonyolították le a helyhatósági választásokat. A választóknak egy érintőképernyős kijelzőn kellett leadni szavazataikat. Több amerikai megyében is sikeresen tesztelték a tavaly novemberi önkormányzati választásokon az elektronikus szavazórendszert. Canton, Rome és Houston lakói a Hart InterCivic eSlate nevű, kéziszámítógépre hasonlító készülékével adhatták le szavazataikat. Az Európai Unió is indított egy programot, melynek célja, hogy kifejlessze az elektronikus szavazás módszereit, és tesztelje a lehetőségeiket. Az E-Poll projekt (www. e-poll-project.net) keretében tavaly október óta négy sikeres próbaszavazást tartottak francia és olasz kisvárosokban.
n EU-direktíva a génmódosított élelmiszerekről Négyévnyi tiltás után hamarosan engedélyezhetik az Európai Unió országaiban a genetikailag módosított élelmiszerek előállítását és árusítását. Bár az új szabályozás meglehetősen szigorú, a környezetvédők és egyes EU-tagállamok mégsem repesnek az örömtől - adta hírül az Index. A múlt csütörtökön elfogadott szabályozás szerint a génmódosított termények előállítóinak külön is tanúsítaniuk kell, hogy termékeik nem károsítják sem a környezetet, sem a fogyasztók egészségét. Azok a cégek, melyek génmódosított termékeket szeretnének előállítani, szigorúbb szabályozás alá esnek: például több adatukat kell nyilvánosságra hozniuk, mint korábban. Ezenkívül piacra kerülés után is folyamatosan figyelniük kell a termékeiket, hogy észrevegyenek bármilyen előre nem látott következményt. Az engedélyezési procedúra egy-egy termék esetében akár évekbe is telhet. A Food Production Daily című lap szerint a brit kormány elsősorban azért támogatja az engedélyezést, mert attól fél, hogy biotechnológiai ipara tönkremegy a késés miatt. Az EU ezzel szemben attól tart, hogy az európai piacra készülő, génmódosított termékeket gyártó amerikai óriásvállalatok pereket indítottak volna a korlátozások miatt. Két irányelv még elfogadásra vár: egyelőre nem jutottak dűlőre azzal kapcsolatban, hogy jelezzék-e a csomagoláson a génmanipulált eredetet még akkor is, ha maga a termék már nem tartalmaz kimutatható mennyiséget a kérdéses anyagból. A másik vitatott kérdés a haszonállatok élelmezésével kapcsolatos: valószínűleg nem lesz feltüntetve az állati eredetű termékeken, ha a jószág génmódosított takarmányt kapott. A környezetvédők viszonylagos elégedettséggel fogadták az új szabályokat, mivel azok a termékek folyamatos ellenőrzését is előírják. A környezetvédő csoportok komolyan befolyásolni tudják a közvéleményt az EU-ban: például a Föld Barátai (www.foei.org) tiltakozó akciói nyomán gyakorlatilag az összes brit szupermarket bojkottálta a génmanipulált élelmiszerek árusítását.
n Ûrlabor Múlt csütörtök reggel a kazahsztáni Bajkonurból fellőtték azt az európai űrlabort, amely többek között a világűrbeli radioaktív gamma-sugárzásról, valamint a fekete lyukakról szolgáltat majd újabb adatokat. A start ezúttal jól sikerült, nem úgy, mint múlt kedden, amikor a pleszecki bázisról indított Szojuz-V-ös hordozórakéta nem egészen húsz másodperccel az indítás után felrobbant, és emiatt megsemmisült az általa szállított Foton-M űrszonda is.
n Kóros gének A deCODE genetics (www.decodegenetics. com) biotechnológiai cég kutatói olyan géneket azonosítottak, amelyek szerepet játszanak a skizofrénia, az asztma, az agyérkatasztrófák és a szorongásos betegségek kialakulásában. A cég gyakorlatilag megvásárolta az izlandi kormánytól a szigetország lakosságának genetikai információit, az adatok tudományos vizsgálatokban történő felhasználására a lakosság is áldását adta egy népszavazás során.
n Geotermikus erőmű Egy 145 fokos, kétezer köbméter vízhozamú kútra alapozva az ország első geotermikus erőművét építi fel a Somogy megyei Inkén a spanyol Pansoinco S. A. magyar cége - tudta meg a Napi Gazdaság. A hárommilliárd forint értékű, 2004 végéig befejeződő beruházás keretében energiatermelésen kívül mezőgazdasági és gyógyászati célokra is hasznosítják a helyi meleg vizet.
n Cseh informatikai tárca A magyar példa figyelembevételével állítják fel 2003. január 1-jén a cseh informatikai minisztériumot. A stratégiai feladatokról és a magyar tapasztalatokról még az ősszel konzultációra hívja a magyar informatikai tárca vezetése a cseh informatikai hivatal vezetőjét Budapestre.
