Élesen bírálta Ferenc pápa az éghajlatváltozást tagadókat: „Az ember ostoba”

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 11.

Külpol

„Ha nem akartok látni, nem láttok.”

Repülőgépe fedélzetén tartott sajtótájékoztatót a Kolumbiából hazatérő Ferenc pápa hétfőn: élesen bírálta az éghajlatváltozás tagadóit. Véleménye szerint a történelem fog ítéletet mondani azok felett, akik nem hozzák meg a szükséges döntéseket.

„Ha nem fordulunk vissza, végünk” – mondta a pápa a klímaváltozásról. Ferenc pápa szerint az elmúlt hetekben tapasztalt hurrikánok hatására az embereknek meg kell érteniük, hogy az emberiségnek vége, ha nem veszi fel a küzdelmet a klímaváltozás ellen, és a történelem ítéletet fog mondani azok felett, akik tagadják a tudomány állításait. „A klímaváltozás hatásai szemmel láthatóak, a tudósok pedig egyértelműen elmondták, mit kell tennünk” – jelentette ki a katolikus egyházfő, aki rendszeresen foglalkozik környezetünk védelmével, pápai enciklikát is írt arról, hogyan szenvednek elsősorban a szegények attól, ahogyan a multinacionális cégek felhasználják a természeti erőforrásokat.

„Mindannyiunknak van felelőssége, mindannyiunknak, kicsi vagy nagy, morális felelőssége. Komolyan kell vennünk. Nem tréfálhatunk vele – mondta a pápa. – Ha valaki kételkedik ennek igazságában, kérdezze meg a tudósokat. Nagyon egyértelműen beszélnek a kérdésről. Ezek nem légből kapott vélemények. Nagyon világosak. Aztán mindenki meghozhatja a maga döntését, a történelem pedig majd ítéletet mond ezekről a döntésekről.”

Kolumbiai látogatása során többször beszélt arról is, hogy meg kell védeni az ország biológiai sokszínűségét a túlzott fejlesztéstől és a kitermeléstől. Az éghajlatváltozást tagadóknak pedig az Ószövetség szavaival üzent: „Az ember ostoba.” „Ha nem akartok látni, nem láttok” – tette hozzá.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.