Erdogan a gabonaegyezmény újraindításáról tárgyal Putyinnal

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 4.

Külpol

Erdogan nagy kísérettel érkezett a Szocsiban zajló megbeszélésre.

Megérkezett Erdogan Szocsiba, hogy Putyinnal tárgyaljon a gabonaegyezmény újraindításáról – írja a török média tudósítására hivatkozva a Guardian. A török államfő nagy kísérettel érkezett, többek között a védelmi, a külügy, az energiaügyi és a pénzügyminisztere is elkísérte.

Mint a hvg.hu írja, Ankara nagyjából azóta próbálja rávenni az oroszokat a gabonaegyezmény újraindítására, hogy Moszkva korábban egyoldalúan felrúgta azt.

Az egy évig élt megegyezés értelmében Ukrajna 33 millió tonna terményt – elsősorban búzát és kukoricát, valamint napraforgó olajat – szállított külföldre, s

az alku felmondása még Moszkva szövetségeseinek a körében is elégedetlenséget szült.

Nem véletlenül: a világpiaci gabonaárak azonnal emelkedni kezdtek, s amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy hat szegény afrikai ország egyenként 25-50 ezer tonna búzát kap ingyen Oroszországtól, a dél-afrikai elnök, Cyril Ramaphosa – egyébként Putyin tisztelője – azt mondta, Afrikának nem alamizsnára van szüksége, hanem az ukrajnai konfliktus minél előbbi igazságos lezárására.

A NATO-tag Törökországot vezető Erdogan most azt reméli, hogy a gabonamegállapodás alapján újraindíthatják a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat,

ugyanakkor meglehetősen baljóslatúnak tűnik a tárgyalások jövőjére vonatkozóan az a tény, hogy még a török elnök látogatásának előestéjén is orosz drónok támadták az ukrán gabonaexport egyik központjának számító Izmajil kikötővárost.

Az Erdogant fogadó Putyin azonban mindezek ellenére üdvözlőbeszédében kijelentette, hogy Oroszország kész tárgyalni az általa felmondott egyezmény újraindításáról, bár meg kell jegyezni, hogy önmagában ez nem sokat ér, hiszen Moszkva a békéről is hajlandó tárgyalni a háború kitörése óta, persze abban az esetben, ha elfogadják a feltételeit, mely feltételek rendszerint elfogadhatatlanok.

A megbeszélés végül nem hozott konkrét eredményt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.