Erdogan a gabonaegyezmény újraindításáról tárgyal Putyinnal

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 4.

Külpol

Erdogan nagy kísérettel érkezett a Szocsiban zajló megbeszélésre.

Megérkezett Erdogan Szocsiba, hogy Putyinnal tárgyaljon a gabonaegyezmény újraindításáról – írja a török média tudósítására hivatkozva a Guardian. A török államfő nagy kísérettel érkezett, többek között a védelmi, a külügy, az energiaügyi és a pénzügyminisztere is elkísérte.

Mint a hvg.hu írja, Ankara nagyjából azóta próbálja rávenni az oroszokat a gabonaegyezmény újraindítására, hogy Moszkva korábban egyoldalúan felrúgta azt.

Az egy évig élt megegyezés értelmében Ukrajna 33 millió tonna terményt – elsősorban búzát és kukoricát, valamint napraforgó olajat – szállított külföldre, s

az alku felmondása még Moszkva szövetségeseinek a körében is elégedetlenséget szült.

Nem véletlenül: a világpiaci gabonaárak azonnal emelkedni kezdtek, s amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy hat szegény afrikai ország egyenként 25-50 ezer tonna búzát kap ingyen Oroszországtól, a dél-afrikai elnök, Cyril Ramaphosa – egyébként Putyin tisztelője – azt mondta, Afrikának nem alamizsnára van szüksége, hanem az ukrajnai konfliktus minél előbbi igazságos lezárására.

A NATO-tag Törökországot vezető Erdogan most azt reméli, hogy a gabonamegállapodás alapján újraindíthatják a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat,

ugyanakkor meglehetősen baljóslatúnak tűnik a tárgyalások jövőjére vonatkozóan az a tény, hogy még a török elnök látogatásának előestéjén is orosz drónok támadták az ukrán gabonaexport egyik központjának számító Izmajil kikötővárost.

Az Erdogant fogadó Putyin azonban mindezek ellenére üdvözlőbeszédében kijelentette, hogy Oroszország kész tárgyalni az általa felmondott egyezmény újraindításáról, bár meg kell jegyezni, hogy önmagában ez nem sokat ér, hiszen Moszkva a békéről is hajlandó tárgyalni a háború kitörése óta, persze abban az esetben, ha elfogadják a feltételeit, mely feltételek rendszerint elfogadhatatlanok.

A megbeszélés végül nem hozott konkrét eredményt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.