Szlovákia nem kér a Magyarországon szabadon engedett embercsempészekből

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 4.

Külpol

A szomszédos ország köztársasági elnöke ez ügyben beszélni szeretne Novák Katalinnal.

Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök beszélni fog Novák Katalinnal az illegális migrációról, írja a Bumm.sk cikkére hivatkozva a Telex.hu.

„Számos migráns, akik most Szlovákiában vannak, korábban Magyarországon voltak. Tény, hogy gond nélkül érkeznek hozzánk” – idézte a felvidéki lap Čaputovát, aki az országos tanévnyitó után tért ki erre a témára. A szlovák államfő meglepőnek nevezte, hogy Magyarországon ezernégyszáz embercsempészt engedtek ki a börtönökből.

Szlovákia nem az itt lévő migránsok célországa

– tette hozzá a köztársasági elnök.

Az Európai Bizottság július 14-én új kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert úgy vélték, hazánk megszegi az embercsempészet elleni uniós irányelvet és a büntetéseket meghatározó kerethatározatot.

Az uniós kvázikormány akkor indít ilyet, ha úgy látja, hogy egy tagállam rosszul vagy késve alkalmaz valamilyen uniós jogszabályt. Először oda-vissza levelezni kezd az érintett kormánnyal. Ha nem sikerül megegyezniük, pert indít, az eljárás vége pénzbüntetés lehet.

Egy idén áprilisban elfogadott kormányrendelet az embercsempészet miatt kiszabott szabadságvesztést „reintegrációs őrizetté” alakítja át. Ez azt jelenti, hogy az elítélteket szabadon bocsátják, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kis részét töltötték volna le. Ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a korábbi szokásos lakóhelyük vagy az állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a „reintegrációs őrizetet”.

Arra, hogy ezt hogyan kövessék nyomon vagy hajtsák végre, az Európai Bizottság szerint a kormányrendelet nem tartalmaz további szabályokat.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban arról beszélt, hogy Magyarországnak azért kellett meghoznia az intézkedést, mert „Brüsszel” nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.