Európa ellenáll a nacionalistáknak – Az EP-választások 5 legfontosabb tanulsága

Külpol

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, szélesebb kormányzó koalíció jöhet a következő EP-ben.

Hétfő hajnalra az Európai Parlament honlapján megjelent a 28 tagállamból beérkező eredményekre és becslésekre alapuló összeurópai mandátumkalkuláció. Bár több országból még csak exit poll adatok vagy előzetes eredmények vannak, a trendek jól kirajzolódnak.

Íme, a választások 5 legfontosabb tanulsága:

1. A két nagy párt a várakozásoknak megfelelően gyengült

Első helyen az Európai Néppárt (EPP) végzett 179 mandátummal, a második a Szocialisták és Demokraták szövetsége (S&D) lett 150 hellyel. Mindkét nagy pártcsalád 37 helyet veszített a 2014-es eredményéhez képest, és az Európai Parlament történetében először ketten együtt sem tudnak többséget alkotni. A különbség az EPP és az S&D között 29 mandátum, ami a britek távozásával 40-re nőhet (a 11 brit munkáspárti szék elvesztésével).

false

Ezzel együtt a két hagyományos gyűjtőpárt nem omlott össze, és továbbra is vezető – ha nem is egyeduralkodó – szerepet fognak játszani Európában. Mindketten elkönyvelhetnek biztató győzelmeket is, a szocialisták például Spanyolországban vagy Hollandiában, az EPP Görögországban vagy Ausztriában.

2. Centrista nagykoalíció vezetheti a következő Parlamentet

A Zöldek és a várhatóan Emmanuel Macron pártjával kiegészülő liberálisok (ALDE) a választás győztesei közé tartoznak, előbbiek 18, utóbbiak 37 székkel erősödtek 2014-hez képest. Az EPP-nek és az S&D-nek már a liberálisokkal is simán megvan a többsége, a zöldekkel együtt pedig kétharmados fölénybe kerülhetnek az európapárti erők. A centrista többséget az sem veszélyezteti, hogy a nagy frakcióknak vannak billegő tagjaik: az EPP-ben a Fidesz, az S&D-ben a román szocialisták, az ALDE-ben a cseh kormánypárt tagsága kérdéses.

Az EP-t irányító más koalíció nem igazán képzelhető el, sem az Orbán Viktor által szorgalmazott néppárti-populista egyesülés, sem a Frans Timmermans által belengetett Ciprasztól Macronig tartó szövetség nem érné el a 376 mandátumos többséget.

3. Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés

Az euroszkeptikus, populista, szélsőjobboldali erők vegyes eredményeket értek el. Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Belgiumban jól szerepeltek; Németországban, Ausztriában és a skandináv tagállamokban inkább a várakozás alatt.

Jelenleg három frakció van a Néppárttól jobbra, ezek között várhatóan lesz egységesülési törekvés, de a hivatalos mandátumkalkuláció alapján összesen is csak 172 mandátumra számíthatnak, és a Brexittel jelentősen meggyengülnének, mivel Nigel farage Brexit-pártja 29 parlamenti helyet szerezhet. A populista tábor így a mandátumok egyharmadától is elmarad, még akkor is, ha a mainstream frakcióktól vagy a függetlenek közül a későbbiekben csatlakoznak hozzájuk. Eleve eltúlzottnak tűntek a „blokkoló kisebbségtől” való félelmek, de most már biztosnak látszik, hogy ez matematikailag sem fog összejönni.

4. A Fidesz erősödve is gyengült a Néppártban

13 mandátumával a Fideszé lehet a harmadik legerősebb nemzeti delegáció az EPP-ben a német CDU/CSU és a lengyel Polgári Platform mögött, megelőzve az olasz, a francia és a spanyol néppártiakat. Ez azonban csak első ránézésre jó hír Orbán Viktornak, mivel az EPP-ben pont a franciák, az olaszok és a spanyolok számítottak a támogatóinak. Ebben a három nagy tagállamban látványosan nem jött be a jobbközép pártoknak a jobbra tolódás, ez, a Strache-botrány és a matematikai szükségszerűség nagy biztonsággal háttérbe szorítja az EPP-n belül az orbáni vonalat, ami szerint nem a liberálisokkal és a baloldallal, hanem populista szélsőjobbal kellene együttműködni.

A Fidesz néppárti szövetségesei közül a szlovén SDS 4, az RMDSZ 2 mandátumra számíthat, ez így együtt már jelentős érv lehet amellett, hogy az EPP ne rúgja ki a Fideszt, ha a legerősebb frakció akar maradni. Ugyanakkor  a liberálisokkal és a szocialistákkal való együttműködés miatt mégis szükségessé válhat a szakítás a Fidesszel. Az előttünk álló időszak egyik nagy kérdése, hogy hajlandó lesz-e engedményekre Orbán a maradásáért, és hogy ezek elegendők lesznek-e néppárti szövetségeseinek.

5. Kezdődhet az osztozkodás a pozíciókon

A parlamenti frakciók, valamint az állam- és kormányfők keddi találkozója után többet tudunk majd az uniós vezetői posztokért zajló verseny állásáról. Mindenesetre a választási eredmények tükrében az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó egyik csúcsjelöltet sem nevezhetjük egyértelmű nyertesnek. Ha valaminek, akkor a magas részvételnek örülhet Manfred Weber és Frans Timmermans, mert ez erősíti a parlament legitimációját, és legalábbis nehezebben magyarázhatóvá teszi, ha az Európai Tanács végül nem csúcsjelöltet jelöl a Bizottság élére.

Érdemes arra is emlékeztetni, hogy megüresedik az Európai Parlament és az Európai Tanács elnöki széke is. Az erőviszonyokat elnézve biztosan megváltozik az a helyzet, hogy mindhárom vezető pozícióban EPP-s politikus ül. Logikus lenne, ha a három legnagyobb frakció egymás között osztaná el ezeket a helyeket.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.