Ezrek követelték a politikai elit távozását Bejrútban

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 8.

Külpol

A tüntetők hanyagnak, korruptnak és alkalmatlannak tartják a politikai hatalmat. A demonstrálók behatoltak a külügyminisztérium épületébe. Eközben már előrehozott parlament választások kiírását javasolta Haszan Diáb libanoni kormányfő.

Több ezer ember gyűlt össze szombaton Bejrút belvárosában, hogy az általuk hanyagnak, korruptnak és alkalmatlannak tartott politikai elit távozását követeljék a kedden a kikötőben bekövetkezett hatalmas robbanás miatt.

"Bosszút! Bosszút! Vesszen a rezsim!" – skandálta a tömeg az AFP francia hírügynökség helyszíni jelentése szerint. A tiltakozást a szervezők az "Ítélet napja" címszóval hirdették meg, a libanoni közösségi médiában pedig a tüntetésekkel kapcsolatban a leggyakoribb kifejezés, amelyet a tiltakozók használnak az, hogy "Akasszátok fel őket!".

A rohamrendőrség könnygázt vetett be a tiltakozók egy fiatal csoportja ellen, akik kövekkel és botokkal dobálták meg a rendőröket, és megpróbáltak áthatolni azon a kordonon, amellyel a rendőrség a parlamenthez vezető utat lezárta. A tömeg nagy része azonban az AFP szerint békés volt.

Nem sokkal korábban találkozott Michel Aun libanoni elnökkel, Haszan Diáb kormányfővel és Nabih Berri parlamenti elnökkel Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A politikus a Twitteren azt írta, hogy kifejezte az európaiak szolidaritását a libanoni néppel, egyben világossá tette, hogy a libanoni politikai erőknek együtt kell működniük egymással a közjó érdekében, és reformokat kell végrehajtaniuk.

Később nyugalmazott katonatisztek vezetésével tiltakozók rohamozták meg a libanoni külügyminisztérium épületét Bejrútban, melyet kikiáltottak a "forradalom főhadiszállásának".

A tévében élőben közvetített támadást akkor hajtották végre, amikor a biztonsági erők nagy erőkkel vonultak fel a belvárosban, ahol több ezer tiltakozó követelte a politikai elit távozását. Az ottani összecsapásoknak a libanoni vöröskereszt szerint mintegy 130 sebesültje van.

A Reuters hírügynökség jelentése szerint több tucat tiltakozónak sikerült behatolni a külügyminisztérium épületébe, ahol a kormány és a politikai elit elleni jelszavakat skandáltak, és elégették Michel Aun államfő portréját. Az épület bejáratnál hatalmas transzparenst feszítettek ki, melyen az áll, hogy Bejrút a forradalom fővárosa.

"Itt kitartunk. Felszólítunk minden libanonit, hogy foglalják el az összes minisztériumot" – kiabálta egy hangosbeszélőbe egy tiltakozó az épületnél.

Eközben már előrehozott parlament választások kiírását javasolta Haszan Diáb libanoni kormányfő a több ezres tiltakozás miatt.

Libanon már a keddi robbanás előtt is hónapokon át forrongott. 2019 ősze óta hatalmas tüntetések voltak országszerte, az ország gazdasága és a libanoni font értéke mélyrepülésbe kezdett, és a tömegek követelték az általuk a válságért felelősnek tartott politikai elit távozását.

Mint ismert, kedden hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. Több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 150 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és százezrek otthona vált lakhatatlanná Bejrútban. A detonációt követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött, és a hatóságok 19 embert őrizetbe vettek, köztük a bejrúti kikötő és a vámhivatal vezetőjét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.