Finnország felmondta az atomerőmű-építésről szóló szerződést a Roszatommal

  • narancs.hu
  • 2022. május 2.

Külpol

Az együttműködés azonnali hatállyal megszakad.

A Fennovoima finn-orosz konzorciumban részt vevő finn tulajdonosok felmondták hétfőn az atomerőmű-építésről szóló szerződést a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel, írja a Reuters.

A Hanhikivi atomerőművet az azonos nevű félszigeten építette volna meg a Roszatom a Fennovoima megrendelésére, amelyben a finn részvényesek - köztük az Outokompu, a Fortum és az SSAB - kétharmad részt birtokolnak, a Rosatom Energy International finnországi leányvállalata pedig, a RAOS Voima Oy 34 százalékot.

Az atomerőmű terve bizonytalanná vált, amikor az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdetekor a finn kormány a terv felülvizsgálatára kényszerült. A kormány az építési engedélyt eredetileg az idei év végén adta volna meg.

A Reuters szerint Mika Lintila finn gazdasági miniszter több alkalommal is azt mondta nyilvánosan: a jelenlegi helyzetben már biztos, hogy a kormány nem adja meg az engedélyt. Ettől függetlenül a Roszatom finnországi leányvállalata mindvégig ragaszkodott a terv folytatásához.

A Fennovoima döntése egyértelmű, és el kell fogadni a tulajdonosok döntését. Gyakorlatilag lehetetlen folytatni a tervet

- írta a miniszter hétfőn a Twitteren a Fennovoima bejelentésére reagálva.

A konzorcium azzal indokolta a szerződés felmondását, hogy a tervek elkészítésében jelentős csúszások voltak, szerinte a RAOS képtelen volt teljesíteni a feladatot. "Az utóbbi években a kivitelező folyamatosan sokat késett, sőt, a késés egyre nagyobb lett. Az ukrajnai háború pedig csak növelte a kockázatokat, a RAOS nem tudta kivédeni ezeket" - olvasható a Fennovoima közleményében, amely szerint egyúttal az együttműködés is azonnal megszakad a RAOS Projecttel.

(MTI, Reuters)

Címlapkép: Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezérigazgatója a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 65. Általános Konferenciájának megnyitóján Bécsben 2021. szeptember 20-án. Fotó: MTI/AP/Lisa Leutner

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.