Globális társadalombiztosítást és alapjövedelmet sürgetett az ENSZ-főtitkár

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 19.

Külpol

Előadásában António Guterres arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány rávilágított az egyenlőtlenségekre, amiket kezelni kell.

Törésponthoz érkezett a világ az emberek közötti egyenlőtlenségek miatt, ezek és a koronavírus-járvány együtt váltotta ki az Egyesült Államokból kiinduló, rasszizmusellenes tömegtüntetéseket –jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár abban a szombati előadásában, amelyet a Nelson Mandela Alapítvány felkérésére tartott.

Az alapítvány minden évben felkér egy jelentős személyiséget előadásra fontos társadalmi kérdésekről. Ezt a legtöbbször a néhai Nobel-békedíjas dél-afrikai államférfi születésnapja környékén tartják meg. Guterres ezúttal nem a Dél-afrikai Köztársaságban, hanem online közvetítés keretében beszélt.

"A Covid-19-et egy röntgenfelvételhez hasonlítják, amely kimutatja a töréseket a társadalom törékeny vázában. Kimutat minden félrevezetést és hamisságot. Azt a hazugságot, hogy a szabadpiac mindenkinek képes biztosítani az egészségügyi ellátást, hogy a másik ember javadalmazás nélküli gondozása nem munka. Rávilágít arra az illúzióra, hogy a rasszizmus a múlté, arra a mítoszra, hogy mindannyian egy csónakban evezünk"

– mondta.

Hozzátette, a fejlett országok sok pénzt áldoztak túlélésükre, de nem adják meg a kellő támogatást a fejlődőknek ahhoz, hogy ők is átvészelhessék ezt a veszélyes időszakot.

A főtitkár előadásának középpontjában az emberek közötti egyenlőtlenségek voltak vagyon, bőrszín, nem, társadalmi osztály és születési hely szempontjából. "A világ 26 leggazdagabb emberének az összvagyona ugyanannyi, mint a világnépesség feléé" – jegyezte meg.

Szerinte ezek az egyenlőtlenségek látszanak meg azon is, hogy a világ nagyon összehangolatlanul reagált a világjárványra, miközben kormányok, vállalatok és magánszemélyek gyaníthatóan felhalmoztak a vírustesztkészletekből és azokból az egészségügyi eszközökből, amelyekre óriási szükség volt és van a járvány elleni küzdelemhez – mondta.

"A gyarmatosítás öröksége még mindig velünk van, ez látszik a globális hatalmi viszonyokon is" –állapította meg. A fejlődő országok nincsenek kellően képviselve sem a globális pénzintézetekben, sem az olyan politikai testületekben, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az egyenlőtlenség a csúcsról, a globális intézményekből indul ki, ezért annak felszámolását ezen intézmények reformjával kell kezdeni – szögezte le.

Erre a reformra tett is néhány javaslatot:

szerinte új globális társadalmi szerződésre van szükség, globális társadalombiztosításra, globális egészségügyi ellátással és – talán – globális alapjövedelemmel.

Ennek megteremtéséhez "a magánembereknek és a vállalatoknak igazságosan hozzá kell járulniuk".

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban több mint a jelenlegi kétszeresére, évi 3000 milliárd dollárra kell növelni 2030-ra az oktatásra fordított összegeket.

A klímaváltozás miatt a kormányoknak a karbonkibocsátást kellene megadóztatniuk, nem pedig az embereket – véli.

Guterresnek az előadás után kérdéseket tettek fel. Az egyikre válaszul azt mondta: a fejlődő országoknak jelentős támogatásokra, köztük adósságeltörlésre volna szükségük, nem elég, hogy a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport tagjai megállapodtak az országadósságok törlesztésének felfüggesztésében az év végéig.

A főtitkár azzal a felhívással fordult a világhoz, hogy alakítsa ki a globális kormányzás egy új modelljét, amelyben minden ország egyenlő jogokkal vesz részt. "Látunk elindulni egy új mozgalmat. Ideje kijavítani a múlt hibáit" – mondta.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.