Törésponthoz érkezett a világ az emberek közötti egyenlőtlenségek miatt, ezek és a koronavírus-járvány együtt váltotta ki az Egyesült Államokból kiinduló, rasszizmusellenes tömegtüntetéseket –jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár abban a szombati előadásában, amelyet a Nelson Mandela Alapítvány felkérésére tartott.
Az alapítvány minden évben felkér egy jelentős személyiséget előadásra fontos társadalmi kérdésekről. Ezt a legtöbbször a néhai Nobel-békedíjas dél-afrikai államférfi születésnapja környékén tartják meg. Guterres ezúttal nem a Dél-afrikai Köztársaságban, hanem online közvetítés keretében beszélt.
"A Covid-19-et egy röntgenfelvételhez hasonlítják, amely kimutatja a töréseket a társadalom törékeny vázában. Kimutat minden félrevezetést és hamisságot. Azt a hazugságot, hogy a szabadpiac mindenkinek képes biztosítani az egészségügyi ellátást, hogy a másik ember javadalmazás nélküli gondozása nem munka. Rávilágít arra az illúzióra, hogy a rasszizmus a múlté, arra a mítoszra, hogy mindannyian egy csónakban evezünk"
– mondta.
Hozzátette, a fejlett országok sok pénzt áldoztak túlélésükre, de nem adják meg a kellő támogatást a fejlődőknek ahhoz, hogy ők is átvészelhessék ezt a veszélyes időszakot.
A főtitkár előadásának középpontjában az emberek közötti egyenlőtlenségek voltak vagyon, bőrszín, nem, társadalmi osztály és születési hely szempontjából. "A világ 26 leggazdagabb emberének az összvagyona ugyanannyi, mint a világnépesség feléé" – jegyezte meg.
Szerinte ezek az egyenlőtlenségek látszanak meg azon is, hogy a világ nagyon összehangolatlanul reagált a világjárványra, miközben kormányok, vállalatok és magánszemélyek gyaníthatóan felhalmoztak a vírustesztkészletekből és azokból az egészségügyi eszközökből, amelyekre óriási szükség volt és van a járvány elleni küzdelemhez – mondta.
"A gyarmatosítás öröksége még mindig velünk van, ez látszik a globális hatalmi viszonyokon is" –állapította meg. A fejlődő országok nincsenek kellően képviselve sem a globális pénzintézetekben, sem az olyan politikai testületekben, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az egyenlőtlenség a csúcsról, a globális intézményekből indul ki, ezért annak felszámolását ezen intézmények reformjával kell kezdeni – szögezte le.
Erre a reformra tett is néhány javaslatot:
szerinte új globális társadalmi szerződésre van szükség, globális társadalombiztosításra, globális egészségügyi ellátással és – talán – globális alapjövedelemmel.
Ennek megteremtéséhez "a magánembereknek és a vállalatoknak igazságosan hozzá kell járulniuk".
Az alacsony és közepes jövedelmű országokban több mint a jelenlegi kétszeresére, évi 3000 milliárd dollárra kell növelni 2030-ra az oktatásra fordított összegeket.
A klímaváltozás miatt a kormányoknak a karbonkibocsátást kellene megadóztatniuk, nem pedig az embereket – véli.
Guterresnek az előadás után kérdéseket tettek fel. Az egyikre válaszul azt mondta: a fejlődő országoknak jelentős támogatásokra, köztük adósságeltörlésre volna szükségük, nem elég, hogy a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport tagjai megállapodtak az országadósságok törlesztésének felfüggesztésében az év végéig.
A főtitkár azzal a felhívással fordult a világhoz, hogy alakítsa ki a globális kormányzás egy új modelljét, amelyben minden ország egyenlő jogokkal vesz részt. "Látunk elindulni egy új mozgalmat. Ideje kijavítani a múlt hibáit" – mondta.
