Magyarország ajándékba adna 25 kilométernyi szögesdrótot, hogy kerítést építsenek belőle a határra

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. május 20.

Külpol

Montenegró lenne a szerencsés megajándékozott.

A megnövekedett migrációs nyomás miatt kerítés felállítását fontolgatja Albániával közös határán Montenegró – közölte értesülését vasárnap a podgoricai közszolgálati televízió (RTCG).

Mivel a határőrök egyre több illegális bevándorlót fognak el, visszaküldésük pedig nehézségekbe ütközik, a hatóságok úgy döntöttek, ha nem csökken az országba érkező migránsok száma, végső megoldásként akár szögesdrótból készült kerítést is felállíthatnak.

Vojislav Dragovic, a belügyminisztérium határrendészeti osztályának vezetője kijelentette: lehetséges, hogy ilyen, várhatóan népszerűtlen intézkedést kell majd foganatosítania Podgoricának az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Mint mondta, az utóbbi 10 hónapban megnőtt az országba érkezők száma, korábban ugyanis alig egy-két migránst regisztráltak, az utóbbi időszakban viszont több tucatot.

Emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány korábban ígéretet tett Montenegrónak, hogy ha a válság elérné az adriai-tengerparti országot, akkor 25 kilométer határvédelmi drótot ajándékozna neki. A montenegrói–albán határszakasz 172 kilométeres.

Emellett fontos az is, hogy Albániával jó legyen az együttműködés, a kitoloncolási egyezményt tudniillik nehéz betartani, Tirana ugyanis azzal védekezik, hogy semmi sem bizonyítja, a migránsok az ő területükről léptek be Montenegróba, így nem hajlandóak visszafogadni őket.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.