Keményen büntetné a Facebookot a brit kormány

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. május 20.

Külpol

Az illegális tartalmak törlése mellett azt is szeretnék, ha 13 év alatt nem lehetne regisztrálni a közösségi oldalra.

Több milliárd fontig terjedő pénzbüntetésekkel sújtaná a brit kormány azokat a globális közösségi médiaportálokat, amelyek nem akadályozzák meg illegális – zaklató, fenyegető vagy terrorcselekményre buzdító – tartalmak megjelenítését felületeiken.

Matt Hancock, a digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős brit minisztérium vezetője a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva elmondta: a kormány ősszel terjeszti a parlament elé az erről szóló törvénytervezetet, amely jogilag kötelező erejű magatartási normákat ír elő a legnagyobb közösségi médiacégek, köztük a Facebook, a Google és a Twitter számára.

Brit napilap Mark Zuckerberg bocsánatkérő levelét közli a Cambridge Analytica botrány után

Brit napilap Mark Zuckerberg bocsánatkérő levelét közli a Cambridge Analytica botrány után

Fotó: Neil Hall/MTI/EPA

Hancock szerint a törvénytervezet alapján a Facebook abban az esetben is súlyos pénzbírsággal számolhat, ha lehetővé teszi 13 évnél fiatalabb brit felhasználóknak saját Facebook-profiljuk regisztrálását.

A célok között szerepel a közösségi portálok kötelező beszámoltatása is arról, hogy milyen technikai lépéseket terveznek az olyan illegális tartalmak azonosítására és eltávolítására, mint gyermekek bántalmazásának képi ábrázolása, terrorcselekmények végrehajtásához útmutatást nyújtó videók, vagy halálos fenyegetéseket tartalmazó üzenetek.

Az együttműködést a törvényi kötelem ellenére is megtagadó közösségi médiacégek büntetési tételeit az adatvédelmi előírások megsértéséért kiszabható bírságokhoz hasonló módon állapítanák meg. Az erről szóló törvény az érintett cégek globális forgalmának 4 százalékáig terjedő pénzbüntetést tesz lehetővé, ez a legnagyobb közösségi médiacégek esetében fontmilliárdokra rúgó bírságokat jelentene.

Nemrégiben Amber Rudd volt brit belügyminiszter is arra szólította fel a globális közösségi felületeket üzemeltető internetes vállalatokat – szintén közvetlenül nevesítve közülük a Facebookot, a Twittert és a Google-t –, hogy sürgősen fejlesszenek ki olyan technológiai megoldásokat, amelyek megtisztítják felületeiket a terrorista, radikalizáló tartalmaktól.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.