Hollandiában büntetőjogi következménye lesz a holokauszttagadásnak

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. július 17.

Külpol

Az országban a 1980 után született hollandiai lakosok csaknem 23 százaléka úgy véli, hogy a holokauszt csupán egy „mítosz”. 

Hollandiában büntetőjogi következményekkel fog járni a holokauszttagadás, a rasszizmus és a diszkrimináció tilalmára vonatkozó törvényt kiterjesztik más háborús bűncselekmények megtörténtének tagadására is – döntött a holland ügyvivő kormány.

Dilan Yesilgöz igazságügyi miniszter sajtóközleményében hangsúlyozta: a jogszabályt azért módosítítják, mert

„a szörnyű bűntettek tagadása sajnos a mindennapossá vált Hollandiában. Aggasztó, hogy hazánkban felütötte a fejét az antiszemitizmus szörnyetege. Ezt nem hagyhatjuk megválaszolatlanul”

– tette hozzá.

A minisztériumi sajtóközlemény szerint a jogszabály-változtatás összhangban van az uniós jogszabályokkal, és kifejezetten a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök relativizálására vonatkozik majd, amelyek a módosítások szerint immár akár egyéves szabadságmegvonással is büntethetők.

A Németországgal szembeni kárpótlási igényeket érvényesítő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) tavaly decemberi felmérése szerint az 1980 után született hollandiai lakosok csaknem 23 százaléka úgy véli, hogy a holokauszt csupán egy „mítosz”, valamint azon a véleményen van, hogy a meggyilkolt zsidó emberek száma erősen eltúlzott.

A hollandiai válaszadók 54 százaléka nem volt tisztában azzal, hogy 6 millió zsidó ember vesztette életét a holokauszt során, továbbá 29 százalékuk úgy véli, hogy a halálos áldozatok száma nem éri el a kétmilliót. A JCC riasztónak nevezte, hogy a 40 év alatti válaszadók 22 százaléka elfogadhatónak tartja a neonáci nézeteket. A legutóbbi hasonló jellegű felmérést Hollandiában 2018-ban végezték, abból az derült ki, hogy a megkérdezett 1500 fiatal egyharmada nem tudta, mit jelent a holokauszt fogalma.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.