Holtan találták Oroszország egyik vezető biológus-kutatóját

  • narancs.hu
  • 2020. december 21.

Külpol

Alekszandr Kaganszkij a koronavírus elleni orosz vakcina kidolgozásában is nagy részt vállalt.

Tisztázatlan körümények közt vesztette életét Alekszandr Kaganszkij, Oroszország egyik vezető rákkutató biológusa, akinek nagy szerepe volt a koronavírus elleni orosz vakcina kifejlesztésében is - írja a Telex.hu az Interfax hírügynökség értesüléseire hivatkozva.

A kutató holttestét egy szentpéteri toronyház udvarán találták meg, a 45 éves férfiegy nevét nem vállaló szemtanú szerint a tizennegyedik emeletről esett ki, és azonnal életét vesztette.

A nyilatkozó forrás szerint Kaganszkij az egyik barátjánál járt, valamin összevesztek, majd a kutató öngyilkos lett. Az információk azonban egyelőre nem megerősítettek, a lakás tulaja tagadja az összeveszést.

A kutató-biológus világszerte ismert volt, dolgozott Szentpéterváron és az Edinburgh-i Egyetemen is,  ő vezette a vlagyivosztoki Távol-keleti Szövetségi Egyetem orvostudományi központját. Fő területe rákkutatás volt, de fontos szerepet játszott a koronavírus elleni orosz vakcina kidolgozásában is.

 Frissítés: 

A 9 körül megjelent hírek szerint a Telex azt írja: a rendőrség gyanúja szerint gyilkosság történt, a nyomozók egy 45 éves férfit gyanúsítanak, és vettek őrizetbe. A gyanúsított látta vendégül otthonában az elismert biológust.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.

Hálók és halászok

Harmincnégy év telt el a rendszerváltás egyik meghatározó mozzanata, a Dunagate-botrány, azaz a Kádár-kor belső elhárításának dekonspirálódása óta. A közvélemény érdeklődése azóta sem lankadt, az izgalom fenntartásáról pedig rendre gondoskodtak az ancien régime állambiztonsági hagyatékát ellentmondásos módon kezelő kormányzatok.