Jeszenszky Géza a Gruevszki-ügyről: "hogy a NATO nem tapsol hozzá, az bizonyos"

  • narancs.hu
  • 2018. november 29.

Külpol

A Gruevszkinek adott politikai menedékjog minden bizonnyal jelentős romlást hoz a magyar–macedón kétoldalú kapcsolatokban – hacsak nincs mögötte titkos megállapodás.

Lehet-e titkos megállapodás a Gruevszkinek adott menedékjog mögött? Teszi fel a kérdést az e heti Magyar Narancsban megjelent elemzésében Antall József egykori külügyminisztere, a második Orbán-kormány olslói nagykövete, aki néhány éve már élesen bírálja a kabinet külpolitikáját.

Jeszenszky Orbán kormányzásáról: „Bólogató Jánosokkal nem lehet egy országot vezetni"

Az elsők között szorgalmazta a jobboldalon, hogy Orbán Viktor legyen a tábor vezetője, 2014-ig a kormány támogatója, oslói nagykövetként a képviselője volt. Ma már úgy látja, Orbán a vesztébe viheti az országot, a Nyugat-ellenessége pedig történelmi vétek. Magyar Narancs: Alig ment híre, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter meghívta az augusztus 20-i városi ünnepségre, a kormánypárti sajtó máris arról cikkezett, hogy pártalapításra készülnek.

Jeszenkszy Géza több lehetőséget is megvizsgál írásában, többek között azt is, hogy Gruevszkit miért nem Putyin mentette ki nehéz helyzetéből. "A nyugati értékek elfogadása és az integráció kiutat kínál a háborúk és a nemzeti-vallási gyűlölködés zsákutcájából, de a balkáni nacionalizmus leküzdése legalább olyan nehéz, mint a velünk szomszédos országokban meghonosítani a magyar kisebbségekkel szembeni toleráns magatartást. Sajnálatos, hogy Oroszország – hatalmi érdekből – gátolja a kedvező folyamatokat, sőt szítja a nacionalista és Nyugat-ellenes érzelmeket. Miután Montenegróban a számára kedvező irányváltás – egy puccs – kudarcot vallott, Macedónia lett a kelet–nyugati rivalizálás látványos színtere" - írja a volt külügyminiszter.

"Pár nappal ezelőtt Varsóban Szijjártó megerősítette, hogy Magyarország szorgalmazza a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamatának határozott felgyorsítását. Ezek után hogyan lehet az e folyamatot ellenző politikust az ismert furcsa körülmények közepette hazánkba befogadni?" - teszi fel a kérdést Jeszenkszky, aki szerint a szavak és a tettek között elég nagy a szakadék.

A volt külügyminiszter szerint a Gruevszki-botrány mögött van egy nagyobb horderejű ügy, amiből még Orbánnak sem származik előnye. Még akkor sem, ha az orbáni logika alapján probáljuk értelmezni a történteket. Hogy mi is ez, a Magyar Narancs friss számából derül ki. Mindenesetre Jeszenszky megjegyzi: "Még nem tudjuk, hogyan reagál a Gruevszkinek villámgyorsan megadott menedékjogra az Európai Unió és a NATO. Hogy nem tapsol hozzá, az bizonyos, de hogy elégedetlenségének mennyire ad hangot, az kérdéses."

A lap kapható a standokon, vagy megrendelheti itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.