Joe Biden kutyája legalább 24 alkalommal harapta meg a titkosszolgálat ügynökeit

  • narancs.hu
  • 2024. február 22.

Külpol

Komoly incidensek történtek, egy alkalommal még a túrákat is felfüggesztették a Fehér Házban, a padlóra került vér miatt. 

Legalább 24 alkalommal harapta meg az amerikai titkosszolgálat tagjait Joe Biden kutyája – írja a BBC. A titkosszolgálat feljegyzései alapján íródott cikkből kiderül, hogy egy magasrangú ügynök szerint, a harapások miatt a szolgálat taktikát választott, és azt tanácsolta a kollégáknak, „hagyjanak sok helyet” a német juhászkutyának. A figyelmeztetés hónapokkal azelőtt történt, hogy a Parancsnokot (Commander) eltávolították a Fehér Házból. 

A nyilvánosságra került dokumentumokból derült ki az is, hogy 2022 októbere és 2023 júliusa között legalább 24 harapásos incidensre került sor: a titkosszolgálat tagjait csuklón, alkaron, könyökön, derékon, mellkason, combon és vállon is megharapták. A dokumentumok egyébként nem feltétlenül rögzítették az összes incidenst, mert ezek csak a titkosszolgálat dolgozóira vonatkoznak. 

 
Joe Biden amerikai elnök és felesége, Jill Biden Commander, azaz Parancsnok nevű új német juhászkutyájukkal a washingtoni Fehér Házban 2021. december 25-én.
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
 

A Biden család háziállata októberben hagyta el a Fehér Házat, egy héttel azután, hogy a szolgálat egyik ügynöke orvosi ellátásra szorult egy harapás miatt. Egy júniusi incidens során egy másik ügynök alkarját össze kellett varni. A dokumentumok még arra is kitérnek, hogy húsz percre felfüggesztették a Fehér Ház egyik területén a túrákat a padlóra került vér miatt. 

Júliusban egy másik ügynököt úgy megharapott Parancsnok, hogy hat öltéssel kellett a kezét összevarrni. „Súlyos, mély, nyílt” sebet szerzett, és jelentős mennyiségű vért vesztett. A kollégáktól fájdalomcsillapítót, antibiotikumos kenőcsöt, paprikaspray-t, szájkosarat és kutyakekszet kapott „biztonsági okokból”. 

Egy meg nem nevezett ügynök a dokumentumok szerint azt tanácsolta, hogy legyenek kreatívak a szolgálat munkatársai a személyes biztonságuk biztosítása érdekében.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.