Október 22-en tartják az új japán császár, Naruhito koronázási ceremóniáját, aki az 1989 és 2019 között uralkodó Akihito császár legidősebb fia – mondta a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai tanszék tanársegédje vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Bartók András szerint az Európában megszokott koronázásoktól eltérően a császári ceremónián nem a korona, hanem a császári család Napistenségtől örökölt tárgyai: egy kard, egy nyaklánc és egy tükör játszik majd fontos szerepet. A koronázáson csak a kard és a nyaklánc lesz jelen, a tükröt nem hozzák ki a szentélyéből. A ceremónia lényege, hogy a császár saját uralkodásának kezdetét kommunikálja a sintó istenségek világának, átveszi a kardot és nyakláncot, a tükörhöz pedig követek érkeznek, akik ott szintén bejelentik az új császár trónra lépését. Bartók András megjegyezte, hogy a ceremónia egy párbeszéd a sintó vallás mitológiai alakjaival.
A szakértő kitért arra is, hogy minden császár uralkodásának idejét külön elnevezik, Naruhito császár kora a Reiva nevet kapta, amelynek jelentése csodálatos, pompázatos, harmonikus béke. A Reiva kifejezést egy ókori japán versből választották ki, ezzel szakítva a hagyománnyal, miszerint a japánok kínai kötődéseikhez kapcsolódó nevet választanak az uralkodói időszakok elnevezésére.
Naruhito korábban többször jelezte, hogy nehéznek, kényelmetlennek érzi a császárság terhét – mondta Bartók András.