Kedden tartják az új japán császár koronázását

  • narancs.hu
  • 2019. október 20.

Külpol

Az elnevezés megtévesztő, a ceremónián nem a koronáé lesz a főszerep.

Október 22-en tartják az új japán császár, Naruhito koronázási ceremóniáját, aki az 1989 és 2019 között uralkodó Akihito császár legidősebb fia – mondta a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai tanszék tanársegédje vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Bartók András szerint az Európában megszokott koronázásoktól eltérően a császári ceremónián nem a korona, hanem a császári család Napistenségtől örökölt tárgyai: egy kard, egy nyaklánc és egy tükör játszik majd fontos szerepet. A koronázáson csak a kard és a nyaklánc lesz jelen, a tükröt nem hozzák ki a szentélyéből. A ceremónia lényege, hogy a császár saját uralkodásának kezdetét kommunikálja a sintó istenségek világának, átveszi a kardot és nyakláncot, a tükörhöz pedig követek érkeznek, akik ott szintén bejelentik az új császár trónra lépését. Bartók András megjegyezte, hogy a ceremónia egy párbeszéd a sintó vallás mitológiai alakjaival.

A szakértő kitért arra is, hogy minden császár uralkodásának idejét külön elnevezik, Naruhito császár kora a Reiva nevet kapta, amelynek jelentése csodálatos, pompázatos, harmonikus béke. A Reiva kifejezést egy ókori japán versből választották ki, ezzel szakítva a hagyománnyal, miszerint a japánok kínai kötődéseikhez kapcsolódó nevet választanak az uralkodói időszakok elnevezésére.

Naruhito korábban többször jelezte, hogy nehéznek, kényelmetlennek érzi a császárság terhét – mondta Bartók András.

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.