Kína szándékosan félrefordította a török elnök szavait

  • narancs.hu
  • 2019. július 23.

Külpol

Az állami sajtóban az jelent meg, hogy Hszincsiangban – ahol átnevelő táborok működnek - boldogan élnek az emberek.

Török tisztviselők állítása szerint fordítási hiba eredménye volt a kínai sajtó által Recep Tayyip Erdogan török elnöknek tulajdonított idézet, miszerint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen "boldogan élnek" az emberek - írja az MTI a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap nyomán.

A török elnök július 2-án tett látogatást Pekingben, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott, mikor a kínai állami sajtó közlése szerint ténynek nevezte, hogy a távol-keleti ország nyugati részén fekvő Hszincsiangban az emberek boldog életet élnek Kína fejlődésének köszönhetően. A SCMP értesülése szerint azonban Törökország pekingi nagykövetségén a múlt héten egy zárt ajtók mögött zajló megbeszélésen egyes török tisztviselők elmondták: Erdogan Hszincsianggal kapcsolatos szavait félrefordították, de a török fél kérése ellenére Peking nem korrigálta a hibát, így a Hszinhua kínai állami hírügynökség hibásan idézte a török elnököt a találkozóról készült jelentésében, melyet aztán a kínai sajtó széles körben átvett. A megbeszélésről kiszivárgott információk szerint Erdogan valójában úgy fogalmazott: Törökország reméli, hogy Hszincsiangban az emberek boldogan élnek, békében és jómódban.

Peking és Ankara kapcsolatában meghatározó szerepet játszik az ujgur terület kérdése. Februárban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában Törökország aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy jelentések szerint a kínai hatóságok átnevelő táborokat működtetnek Hszincsiangban, hogy megfékezzék az ujgurok körében a szélsőséges nézetek terjedését. Peking álláspontja szerint a hszincsiangi lakosság tagjai szabad akaratukból vehetnek részt a központok kínálta képzéseken, míg nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az ENSZ megfigyelői szerint legalább egymillió ujgurt zártak akaratuk ellenére átnevelő táborokba Hszincsiangban.

A honkongi lap rámutatott: két héttel ezelőtt, amikor 22 ország ENSZ-nagykövetei közösen szólították fel Pekinget, hogy hagyjon fel az ujgurok tömeges elzárásával, Törökország nem foglalt állást, míg több más, többségében muszlim vallású állam, egyebek mellett Szaúd-Arábia és Pakisztán Kínát vette védelmébe.

Kínában közel 11 millió ujgur él, Törökországban becslések szerint mintegy 40 ezren vannak, és az elmúlt években menekültek oda Hszincsiangból a kínai hatóságok intézkedései elől.

Peking a múlt héten adott ki fehér könyvet Hszincsiang történelmével és nemzetiségeivel kapcsolatos álláspontjáról, melyben egyrészt cáfolja a türk nyelvű ujgur nemzetiség türk eredetét, továbbá hangsúlyozza, hogy az ujguroknak nem őshonos vallása az iszlám, ráadásul nem minden ujgur gyakorolja ezt a vallást.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.